Loading... Please wait...

Szokolay Sándor (1931-2013) Magyar Zeneszerzők 20. by Gombos László / Mágus Kiadó

$12.99
SKU:
9789639433045
Weight:
2.00 Ounces
Quantity:

Product Description

Szokolay Sándor (1931-2013) Magyar Zeneszerzők 20. by Gombos László / Mágus Kiadó

 

 

Product details:

 

  • Paperback: 32 pages
  • Publisher: Mágus Kiadó (2002)
  • Language: Hungarian
  • ISBN-10: 9639433047
  • ISBN-13: 978-9639433045 / 9789639433045

 

Description:

Szokolay Sándor a 20. század második felének egyik meghatározó magyar zeneszerző-egyénisége. Nevét már fiatalon ismertté tette Vérnász című operája, melyet Európa 20 színpadán, tucatnyi nyelven mutattak be. Művészetét műfaji és stiláris sokszínűség jellemzi, de valamennyi alkotásán felismerhető ugyanazon egyéniség keze nyoma. Életműve gerincét operái alkotják, melyeket vokális és hangszeres darabok százai vesznek körül. Fiatalon drámai kantáták és oratóriumok alapozták meg hírnevét, majd érdeklődése a kamarazene felé fordult. A későbbiekben a szakrális művek, a század végén pedig a közéleti és nemzeti elkötelezettségű alkotások kaptak központi szerepet munkásságában.

 

About the Composer:

Szokolay Sándor (Kunágota, 1931. március 30. – Sopron, 2013. december 8.) Kossuth-díjas magyar zeneszerző, karmester, egyetemi tanár.

Kunágota egyetlen evangélikus családjában született Szokolay Bálint tisztviselő, műkedvelő muzsikus és Holecska Erzsébet második fiaként. Orosházán már vallásának megfelelő környezetben nevelkedett. Ez nyomot hagyott későbbi vallásos témaválasztásaiban is. Zenei tanulmányait 1947-től a Gulyás György vezette békés–tarhosi zenei gimnáziumban kezdte, ahol 1950-ben érettségizett. 1950-től a Zeneakadémián Szabó Ferenc majd Farkas Ferenc tanítványaként tanult zeneszerzést. Zeneakadémiai tanulmányai alatt már szolfézst tanított a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet keretében, a Fodor-féle zeneiskolában (1952–1955). Diplomája megszerzése után, 1957-től 1961-ig a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője lett, ezt követően független művészként kereste megélhetését.

1966-tól 1994-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán középiskolai énektanár és karvezető, valamint zeneszerzés tanszakán ellenpontot, prozódiát és zeneszerzést tanított, 1982-től egyetemi tanárként. 1994-ben a Zeneakadémiáról vonult nyugdíjba. 1978–1988 között a Magyar Televízió zenei lektora volt.

Rendkívül termékeny és sokoldalú zeneszerzői tevékenysége eredményeképpen számos énekes és hangszeres alkotást írt, életművének gerincét azonban operái alkotják. Művei, különösen operái, külföldön is ismertek. Az 1964-ben komponált Vérnász című operájával egyszeriben közismert lett európai zenei életben is; szövegét tucatnyi nyelvre lefordították és nagy sikerrel mutatták be a világ huszonhárom városában. Kiváló dramaturgiai érzékkel rendelkezett, művei színpadra termettek. A Lorca-tragédia alapján írt, Illyés Gyula által fordított Vérnász (1964) – amit a Zenés TV színház sorozat keretében 1974-ben Mikó András rendezésében a Magyar Televízió is bemutatott – spanyol, a Shakespeare ihlette Hamlet (1968) angol és dán, a Németh László Ótestamentumra épülő drámája inspirálta Sámson (1973) bibliai ihletésű, a Níkosz Kazandzákisz regénye nyomán készült Ecce homo (1984) újgörög passió, a Szávitri (1988) indiai mesén alapul, Lessing Bölcs Náthánja pedig a keresztény-zsidó-muzulmán feszültségek egyetemes hordozója. Hetedik operája, az Árpád-házi Szent Margitról szóló nemzeti opera (Margit, a hazának szentelt áldozat) azonban az első olyan műve, amelyben magyar történelmi témát dolgoz fel (ebből 1995-ben operafilm is készült Márton István és Koltay Gábor rendezésében).

Szokolay Sándor sokat tett azért, hogy az ifjúság komolyzene iránti érdeklődése a könnyűzene térhódítása mellett is megmaradjon. A Vérnászt követő színpadi műve, a Tavaszhozó kislány (1967) is a gyerekek számára íródott (a verseket Balássy László írta Móra Ferenc novellája alapján). Ezenkívül írt még több gyermekoperát: Csalóka Péter, amiből szintén készült tévéfilm, 1979-ben Horváth Ádám rendezésében, Az elégedetlen kishangya (1956), Lalala(1971).

Jellemző az ifjúság iránti pedagógiai elkötelezettségére, hogy már első kísérőzenéjét is egy animációs filmhez, Csermák Tibor 1961-ben készült A Piros pöttyös labda című rövidfilmjéhez írta. A Csillagszemű című, Markos Miklós rendezte mesejátékhoz 1978-ban komponált kísérőzenét.

Letagadhatatlanul vokális ihletésű számos hangszeres szerzeménye is. Több versenyművet is komponált (Zongoraverseny, Hegedűversenyek, Trombitaverseny, Fuvolaverseny, Kettősverseny). Öt balettet, három szimfóniát, száznál is több kamaraművet (Vonósnégyes; Szextett), huszonhét kantátát, oratóriumokat, dalokat és kétszáz kórusművet.

A kommunista korszak alatt sem rejtette véka alá Istenbe vetett hitét. Az 1970-es évektől megszaporodtak egyházi művei (Locarnói motettaConfessio AugustanaLuther kantáta; stb.). Evangélikus hite ötvöződött a szívből jövő ökumenikus gondolatokkal.

Vulkanikusan kitörő alkotóerejét, ellenállhatatlan hatású, üde, szenvedélyes hangvételét, tehetségét nem lehetett beskatulyázni. Drámai teremtőereje Shakespeare-ével vetekszik, zenei lírája Arany János-i. Műveit át-átszövik a népzene jellegzetességei (pentatónia, modalitás, ritmus), az egyházi népénekek, a középkori gregorián himnuszok, a reneszánsz szófestészet, a barokk variációs és imitációs technika, sőt a tizenkétfokúság és énekbeszéd (recitativo) is, mindez stiláris törés nélkül, tökéletes egységet alkotva. Harmóniavilágában újra és újra megjelennek a jellegzetes mixtúrák – énekes zenéjében a végsőkig tiszteletben tartja a nyelv belső életét, lüktetését, hangsúly- és ritmusvilágát. Nem csak a magyar nyelvre van tekintettel, elmondható ez latin vagy német szövegű műveiről is. Hitet, erőt, égi üzenetet közvetítő összetéveszthetetlen stílusa egyetemessé és örök érvényűvé teszi művészetét, mely jóllehet magába olvasztja Európa mindig megújuló szellemi áramlatait, „mégis győztes, mégis új és magyar”. Alkotásaiból archaikus modernség, képzettársítás-világ, műveltségből fakadó széles palettájú ötlettár, hamis felhangoktól mentes magyarság, mélyen megélt hit sugárzik.

Nem tartozott egyetlen zeneszerzői csoportosuláshoz sem. Véleménye szerint a zeneszerzés eszközeként rendkívül fontos a szakmabeli tudás, de nincs ihletett komponista az Isten adta alkotókészség, tehetség nélkül.

Opusainak száma felül van a négyszázon. Kórusműveiben több mint harminc magyar költő versét zenésítette meg. Szövegválasztása szinte missziót teljesít. Számos művét történelmi múltunk ihlette.

1952-ben házasságot kötött Szesztay Sári zongoraművésszel, akitől 1968-ban elvált. 1970-ben dr. Weltler Magdolnát (bőrgyógyász szakorvos) vette feleségül. Gyermekei – Tamás kivételével – valamennyien muzsikusok: Gergely és Balázs zongorista, Ádám fuvolaművész, a második házasságból született Orsolya lánya pedig hegedűművész lett. 1994-ben Sopronba költözött, ahol még több időt tudott szentelni a komponálásnak és Bécsben élő leányához is közelebb került. 2011-ben, 80 éves korában négyszázadik számozott opuszával lezárta zeneszerzői életművét.

2013. december 8-án soproni otthonában békésen hunyt el. Halála másnapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Művészeti Akadémia és Sopron Város Önkormányzata is saját halottjának nyilvánította.

 

 

Product Reviews

This product hasn't received any reviews yet. Be the first to review this product!

Customers also viewed

Click the button below to add the Szokolay Sándor (1931-2013) Magyar Zeneszerzők 20. by Gombos László / Mágus Kiadó to your wish list.