Szent Írás - Új Szövetség (Káldi) / Antique Hungarian 1834. New Testament Volume 1. Gospels - Acts

(No reviews yet) Write a Review

$199.99

Product Overview

Szent Írás - Új Szövetség (Káldi) / Antique Hungarian 1834. New Testament Volume 1. Gospels - Acts

A közönséges Diák fordításból az eredeti Görög Betűre figyelmezve - I. Kötet

Hardcover 1834
PUBLISHER: Belnay
PAGES: 724
LANGUAGE: Hungarian / Magyar
Printed: Posonyban, Belnay' orokoseinek betuivel. 1834.
Antikvár könyv - Szent írás, vagy is az Uj szövetségnek szent könyvei I. kötet
Az Egész Keresztyénségben bévött Régi Deák bötűből.

Bible TRANSLATOR: Herény nembeli alsó- és felsőkáldi Káldi György (Nagyszombat, 1573. február 4. – Pozsony, 1634. október 30.) jezsuita szerzetes, bibliafordító.

!!! Condition of this book is EXCELLENT !!! As pictured !!! Cover shows some aging, ware, but inside LIKE NEW !!!

Hungarian Description:

Szent Írás, vagy is az Új Szövetségnek Szent Könyvei, Magyarúl Káldi György után a közönséges Diák fordításból az eredeti Görög Betűre figyelmezve jegyzetekkel.
I. kötet. A négy Evangéliom, és az Apostolok' Tselekedetei.
Négyesi Báró Szepesy Ignátz Pétsi Püspöknek Felügyelése alatt.
Posonyban, Belnay' örököseinek betűivel 1834.

A katolikus bibliafordító: Káldi György (1573–1634)

Miután a Vizsolyi Biblia Károlyi Gáspár fordításának köszönhetően 1590-ben megjelent, a katolikusok körében egyre erősebb igény merült fel egy katolikus szellemű fordítás elkészítése iránt. A nagy feladatra Pázmány egyik munkatársa, Káldi György vállalkozott. Noha Káldi legfontosabb műve kétségkívül a bibliafordítás, azért egyéb munkái is fontos helyet foglalnak el a magyar barokk irodalom kibontakozásában. Egyházi beszédeinek két vaskos kötete – a vasárnapokra, ill. az ünnepekre szóló prédikációk gyűjteménye – 1631-ben jelent meg, közvetlenül Pázmány hasonló jellegű munkája előtt. Egyik fő törekvése az volt, hogy paptársai számára mintaprédikációkat adjon, ezért készített minden vasárnapra három beszédet is. Ezek többnyire igen terjedelmesek s laza szerkezetűek. Elsősorban hittételeket magyaráz, de nagy teret hagy az erkölcsi tanításoknak is. Beszédei – ellentétben a Pázmányéival – sokszor polemikus jellegűek, szerzőjük nem riad vissza a személyeskedéstől sem. A morális tanítások a mindennapi életre irányulnak, ilyenkor képszerűségre, érzékletességre, festői előadásmódra törekszik. Igen gyakran él a példázatok (exemplumok) didaktikus erejével, gyakran merít a környező tárgyi világ és a természet életéből hasonlatosságokat, párhuzamokat. Mindez a kialakulóban lévő barokk próza sajátossága, gyökere jórészt a szentignáci lelkigyakorlatok vizualitásában rejlik.

Káldi mind bibliafordítása, mind beszédgyűjteménye révén az első magyar jezsuita írónemzedék jellegzetes képviselője, s egyben a magyar prózában a barokk ízlés meghonosítóinak egyike is.

György Káldy (1573–1634) was a Hungarian Jesuit and Bible translator.

Káldi was born in Nagyszombat, Kingdom of Hungary on February 4, 1573. He studied theology at the University of Vienna. In Rome, in 1598 he entered the Jesuit order. In 1625, he founded the College of Pozsony (Pressburg, today's Bratislava), and served as its rector until his death.

He devoted nearly half of his life to the translation of the Bible. He published the first Catholic translation of the Bible in Vienna, 1626. His version was based partly on the unpublished manuscripts of István Szántó, partly on the Vulgate. The printing of his translation in 1626 was supported by the Calvinist prince Gabriel Bethlen.

DETAILS: A Károli-fordítás gyors elterjedése késztette a magyar katolikus egyházat, hogy saját bibliafordítással álljon elő. A munkát Káldi György (1573-1634) jezsuitára bízták, aki fordítását Gyulafehérvárott kezdte el 1605-ben, és Olmützben fejezte be 1607-ben. Többszöri átnézés és javítás után 1626-ban, Bécsben jelent meg. Káldi bibliafordításának alapja a Vulgata, melyet a tridenti zsinat 1546-ban a katolikus egyház hivatalos Bibliájának nyilvánított.

A Káldi fordítás viszonylag kis példányszámban jelent meg, így Káldi nyelvezete - mely Károliéhoz ugyan nem hasonlítható, mégis szép stílusú volt -, nem vert gyökeret sem a nép, sem a költészet nyelvében. Mikorra például a 2. kiadása több mint egy évszázad múlva megjelent (Nagyszombat, 1732), a Vizsolyi Bibliát már tizenkétszer adták ki.

Káldi fordítását 200 esztendeig használta a katolikus egyház. Első revíziója 1834-35-ben, a második 1851-ben zajlott le. A harmadik vált a leghíresebbé, melyet Tárkányi Béla végzett el és több kiadást is megért (1862-65, 1892, 1915-16). A negyedik revízió 1927-34 között hagyta el a nyomdát. Érvényben volt egészen 1973-ig, mikor a legújabb katolikus bibliafordítás - több szerző munkájaként - megjelent.