Description
Hungarian Catholic Antique Bible from 1834
Szent írás, vagy is az Ó szövetségnek szent könyvei, magyarúl Káldi György forditasa
6 Volume Historical Bible
Printed: Posonyban, Belnay' orokoseinek betuivel. 1834.
Antikvár könyvek - Szent írás, vagy is az Ó szövetségnek szent könyvei, magyarúl Káldi György után I. II. III. IV. kötet - 1834
Szent írás, vagy is az Uj szövetségnek szent könyvei I. II. kötet
Az Egész Keresztyénségben bévött Régi Deák bötűből.
Bible TRANSLATOR: Herény nembeli alsó- és felsőkáldi Káldi György (Nagyszombat, 1573. február 4. – Pozsony, 1634. október 30.) jezsuita szerzetes, bibliafordító.
!!! Condition of these books is EXCELLENT !!! As pictured !!! Cover shows some aging, ware, but inside LIKE NEW !!!
A Káldi fordítás viszonylag kis példányszámban jelent meg, így Káldi nyelvezete - mely Károliéhoz ugyan nem hasonlítható, mégis szép stílusú volt -, nem vert gyökeret sem a nép, sem a költészet nyelvében. Mikorra például a 2. kiadása több mint egy évszázad múlva megjelent (Nagyszombat, 1732), a Vizsolyi Bibliát már tizenkétszer adták ki.
ABOUT THE TRANSLATOR:
György Káldy (1573–1634) was a Hungarian Jesuit and Bible translator.
Káldi was born in Nagyszombat, Kingdom of Hungary on February 4, 1573. He studied theology at the University of Vienna. In Rome, in 1598 he entered the Jesuit order. In 1625, he founded the College of Pozsony (Pressburg, today's Bratislava), and served as its rector until his death.
He devoted nearly half of his life to the translation of the Bible. He published the first Catholic translation of the Bible in Vienna, 1626. His version was based partly on the unpublished manuscripts of István Szántó, partly on the Vulgate. The printing of his translation in 1626 was supported by the Calvinist prince Gabriel Bethlen.
Káldi died in Pressburg (Pozsony, today's Bratislava, Slovakia) Kingdom of Hungary in October 30, 1634.
Káldi György az esztergomi érsekségnek helyet adó Nagyszombatban született. 1595-ben Bécsben tanult teológiát, majd pappá szentelték. Pázmány Péter pártfogoltjaként 1598-ban Rómába ment, ahol belépett a jezsuita rendbe. 1625-ben Pázmány támogatásával megalapította, és nyomdával szerelte fel a pozsonyi kollégiumot, amelynek haláláig rektora volt. A bécsi udvar és Bethlen Gábor bizalmát egyformán élvezte. Pázmány felszólítására és rendi beosztásban dolgozott szentírásfordításán. Első kézirata 1605-1608 között készült korábbi kísérletek felhasználásával. Az 1626-ban Bécsben megjelent első teljes katolikus magyar nyelvű Szent Biblia.
Sokan úgy vélik, hogy a Vizsolyi Bibliával ellentétben a Káldi-fordítása nem járult hozzá a magyar irodalmi nyelv kialakulásához. Mindez azonban téves elgondolás. Igaz, hogy a Káldi-fordítás nem terjedt el egyből, mert a római katolikus egyház továbbra sem tartotta helyénvalónak, hogy laikusok olvassák a Szentírást. Az első és második kiadás megjelenése között vagy száz esztendő telt el. Mindazonáltal Káldi rendkívüli körültekintéssel fordította a szövegeket, többször is javította és módosított egyes szófordulatokon és kifejezéseken. A ragyogóan szerkesztett mondatok gördülékenyek, az alaposan kiválasztott szavak pedig közérthetők. Teljesen önálló a vizsolyi Bibliától, amelynek egyes hibáit is próbálja kijavítani (pl. a hiányos versek pótlása). A későbbi korokban, így a nyelvújítás korában maga Kazinczy Ferenc a lehető legnagyobb elismeréssel beszél Káldiról, akit a magyar irodalmi nyelv megreformálásánál éppúgy figyelembe vettek a nyelvújítók.
Tulajdonképpen ekkor lép méltó helyére a Káldi Biblia a magyar irodalmi nyelv kialakulásában. A katolikus egyház által megjelentetett magyar Bibliák alapkőként határozták meg fordításaiknál Káldi Györgyöt. Tárkányi Béla és Sík Sándor is a Káldi-féle normákat igyekezett megőrizni. A napjainkban is használatos, Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat által megjelentetett Káldi-Neovulgáta is erre a szövegre épül.
Több prédikációs kötete is megjelent. Pozsonyban halt meg.