Alessandro Scarlatti - Cantatas for bass & obbligato instruments / Peter Fried, bass / Savaria Baroque Orchestra on period instruments / Pal Nemeth, artistic director / Hungaroton Classic Audio CD 2006 Stereo / HCD32456

UPC 5991813245625

 Scarlatti: Cantatas for Bass and Obligato Instruments (Péter Fried, Savaria Baroque Orchestra) CD

ASIN:  B000M344K2

Tracklist:

1 - 3.  Immagini d’orrore   6:30”
4- 11. Splendeano in bel sembiante   11:52
12-19. Mentre un Zeffiro   10:39
20-23. Mi tormenta il pensiero   6:32
24-28. Cor di Bruto   11:07
29-31. Tiranna ingrata   8:21
32-36. Tra speranza e timore   8:50

• Violins - Piroska Vitarius, Katalin Oroshazi
• Cello - Otto Nagy
• Harpsichord - Agnes Varallyay
• Baroque guitar - Gabor Tokedi

A CD-n elhangzó kamara-kantáták eredetijét a kísérőfüzet szerint négy különböző helyről kölcsönözte Németh Pál, a lemezen közreműködő Savaria Barokk Zenekar művészeti vezetője: Párizs, Schwerin, Nápoly és London könyvtárai, múzeumai őrzik a művek eredeti kéziratait.
Persze van miből válogatni, Alessandro Scarlatti ugyanis közel nyolcszáz kantátát komponált munkás életének hatvanöt hosszú esztendeje alatt. Ilyen mennyiségben nem kis feladat valódi változatosságot elérni ugyanabban a műfajban. Mégis bízvást elmondható, hogy nemcsak a kísérőhangszerek variációja teszi izgalmassá a lemezen sorjázó hét szerzeményt, de természetesen pusztán az énekszólam - szoros összefüggésben a szöveggel - is képes egy viszonylagos variabilitást kicsikarni, még akkor is, ha ugyanazon hangfajra írt darabokat sorakoztatunk egymás mellé. Ennek nyomán belátható, hogy a vokális teljesítménynek fokozott szerepe van a hallgatói figyelem fenntartásában.

Az énekhanghoz jelen művek esetében csupán egy-két obligát vonós hangszer (hegedűk vagy gordonka) társul, s természetesen csembaló, theorba vagy barokk gitár. S a korszak hasonló műfajú alkotásait (Gasparini, Marcello, Pasquini, Corelli, Bencini műveit) mérlegre téve megkockáztatható, a jelen CD-n felbukkanó Scarlatti-féle "szoba-kantátáknak" cseppnyi okuk sincs a szégyenkezésre, de még a szerénységre sem.

Fried óvatosan, már-már szelíden, de határozottan közelít a kantátákhoz. Nem rohanja le a finom darabokat, nem akarja szőröstül-bőröstül bekebelezni őket, inkább csak ízlelgeti darab ideig a zengő sorokat. Tornázik kicsit egy-egy visszatérő strófán, meg-meglódítja a hangját egyik-másik da capo résznél. Stílusismeret és kifejezőerő tekintetében nem lehet okunk panaszra, Fried a művekhez illő könnyedséggel, ugyanakkor kellő drámai erővel szólaltatja meg a kantátákat: ha eped, ellenállhatatlan, ha udvarol, lekenyerez, ha bosszút esküszik, retteghet az ellen. Egy kivételével (Brutus szíve) valamennyi alkotás a szerelem témakörében mozog. Ez az egy azonban annál izgalmasabb tárgyat vázol: Brutus és Julius Ceasar gyötrődését festi - bár utóbbi nincs megnevezve, de könnyen kitalálható -, melyben mindkét fél megszólal, mindkettő vívódik a képtelen döntés, gyilkosság és megtorlás, igazságosság és szeretet dilemmája felett. Rendkívül hatásos darab, Fried Péter a sok pasztorális sóvárgás és szerelmes sóhaj után remekül beletalál a súlyos erkölcsi dráma hangulatába.

A kíséretet ellátó hangszeresek is kiváló munkát végeztek. A continuo szólamok mozgása, vonalvezetése szépen segíti a vokális részt az érvényesülésben, karakterábrázolásban, sőt néhol az énekhang is része lesz a hangszerek dialógusának. Fried, bár produkciójában néha keveselljük a drámai effektusokat, dinamikai tagolást, öblös basszusának metsző élével vág a kényes kantátákba. Megfontolandó a kísérőtanulmányt jegyző Gyenge Enikő érvelése, melyben a kamaramuzsikával rokonítja a Scarlatti-kantátákat, hangsúlyozottan az opera ellenében. Ha innen nézzük, a daléneklés európai hagyományának legmélyebbre ereszkedő gyökereit is kereshetjük e művekben. S ha így van, Fried Péter érett, technikás éneklése, modora, artikulációja még a legjobb romantikus dalköltemények hangvételét is felidézheti, szemben a harsány operai zsánerrel.

Péter Fried (bass)
Piroska Vitárius (violin)
Katalin Orosházi (violin)
Ottó Nagy (cello)
Ágnes Várallyay (harpsichord)
Gábor Tokodi (baroque guitar)

Savaria Baroque Orchestra / Savaria Barokk Zenekar korhű hangszereken
Vezényel: Németh Pál

A felvétel helyszíne és időpontja: Budapest, Hungaroton Stúdió, 2006. július 21-24. és augusztus 29 - szeptember 2.

Világpremier (1st Recording)

TRACKLIST:

Imagini d'orrore- 06:30

1. Aria: Immagini d'orrore 01:59
2. Recitative: Se dubbioso il mio core 0:58
3. Aria: Amo, si ma sempre temo 03:33

Splendeano in bel sembiante- 11:52

4. Recitative: Splendeano in bel sembiante 01:24
5. Aria: Fu da me cosi gradita 02:50
6. Recitative: Deh, se qual tigre ircana 01:13
7. Aria: Crude furie che giacete 02:40
8. Recitative: Sdegno, campione audace 0:43
9. Aria: Gia l'alma e tradita 0:44
10. Recitative: Me folle, e che vaneggio? 0:34
11. Recitative: Che ogni guerra d'Amor finisce in pace 01:44

Mentre un zeffiro arguto- 10:39

12. Sinfonia 02:16
13. Recitative: Mentre un zeffiro arguto 0:48
14. Aria: Non piu lacci, non piu strali 02:00
15. Recitative: Vuol Cupido ch'io mora 0:34
16. Aria: Sirena ch'alletti 01:23
17. Recitative: Stelle, barbare stelle 0:25
18. Aria: Navigar l'Egeo d'Amore 01:28
19. Arioso: Mio cor, se di fortuna 01:45

Mi tormenta il pensiero, "Amante parlando con il pensiero"- 06:33

20. Recitative: Mi tormenta il pensiero 01:26
21. Aria: Pensier, quietati un di 02:05
22. Recitative: Se felice e talun d'Amor nel regno 0:36
23. Aria: Sol si move la mia nave 02:26

Cor di Bruto, e che risolvi?- 11:07

24. Aria: Cor di Bruto, e che risolvi 03:06
25. Recitative: Alla patria rubelli 0:46
26. Aria: De li due dire non so 02:56
27. Recitative: Ma di dubbio si vil non t'arrossisci 01:49
28. Aria: Sostegno dell'impero 02:30

Tiranna ingrata, che far dovro?- 08:21

29. Aria: Tiranna ingrata, che far dovro? 03:04
30. Recitative: Ma tu ch'altro non brami 01:12
31. Aria: Affannato, tormentato 04:05

Tra speranza e timore- 08:50

32. Introduction 51
33. Recitative: Tra speranza e timore 0:46
34. Aria: Sono amante e dir vorrei 03:55
35. Recitative: Meglio e penar tacendo 0:54
36. Aria: Alla tua vermiglia bocca 02:24