Product Overview
A Zsidók Története (XI-XX.) by Josephus Flavius / Hungarian edition of Antiquities of the Jews (vol 11-20) / Talentum kiadó / Hardcover
Hardcover 1994
ISBN: 9789638396129 / 978-9638396129
ISBN-10: 9638396121
PAGES: 640
PUBLISHER: Talentum kiadó
LANGUAGE: Hungarian / Magyar
Hungarian Description:
Josephus a mai olvasó számára elsősorban A zsidó háború történetírójaként ismert, ő maga azonban élete fő művének a jelen kötetet tekintette. Ebben a munkájában hatalmas összefoglalását adta a zsidók történetének "s az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig" - azaz saját koráig.
Kötetünkben az ótestamentumi töréneteket elbeszélő első tíz könyv elhagyásával, a mű valóban történeti jellegű és értékű második részét közöljük: a XI-XX. könyvet, amely a zsidók történetének hat évszázadáról ad áttekintést, s ugyanekkor részletes ismereteket nyújt a római és a parthus birodalom történetéből is.
Az ókori "drámai történetírás" stílusában írt epizódok, lélektani, társadalmi és politikai elemzések olykor irodalmi szintre emelkednek Josephus elbeszélő összefoglalásában. Ifjúkori emlékek, az érett történetíró személyes élményei , az egymásnak elletnmondó forrásokból leszűrt értesülések sajátos egységgé ötvöződnek ebben a klasszikus munkában, amelyben Josephus a hellenisztikus történetírás legjobb hagyományait folytatja.
Az olvasó tájékozódását segítik a kötet végén közölt Nevek és kifejezések magyarázata, dinasztia-táblázatok, filológiai megjegyzések és az irodalmi tájékoztató.
Tartalom / Contents:
| A ZSIDÓK TÖRTÉNETE XI. KÖNYV | |
| Kyros perzsa király a zsidókat Babilonból hazabocsátja, megengedi, hogy újra felépítsék a templomot és pénzt is ad hozzá | 3 |
| A kutai telepesek és a satrapák akadályozzák a zsidókat a templom építésében, amit Kyros utódja, Kambysés, egészen betilt | 6 |
| Kambysés után Dareios kerül a trónra, és mivel Zorobábel mindenkinél ügyesebb a találós kérdések megfejtésében, megengedi neki, hogy újra felépítse a templomot | 8 |
| A kutai telepesek ellenállása hiábavaló: a templom felépül | 14 |
| Dareios fia, Xerxés, igen jóindulatú a zsidók iránt. Esdrás és Nehemiás | 20 |
| Eszter, Márdokeus és Hámán. Artaxerxés uralkodása alatt majdnem az egész zsidó népet kiirtják | 29 |
| Jóchánán agyonveri a templomban testvérét, Józsuét, Bágata ezért kegyetlenül sanyargatja a zsidókat. Szánbállát | 45 |
| Szánbállát és Manassé templomot épít a Garizim-hegyen. Nagy Sándor bevonul Jeruzsálembe és sok jót tesz a zsidókkal | 46 |
| XII. könyv | |
| Ptolemaios, Lagós fia csellel elfogalja Jeruzsálemet és Judeát és sok foglyot hurcol Egyiptomba | 53 |
| Ptolemaios Philadelphos a zsidók törvényeit görögre fordíttatja, sok foglyot szabadon bocsát és Istennek rengeteg fogadalmi ajándékot ajánl fel | 54 |
| Ázsia királyai megtisztelik a zsidókat és városaikban polgárjogot adnak nekik | 69 |
| Antiochos szövetséget köt Ptolemaiosszal. Ptolemais Euergetés haragra gerjed Oniás ellen. József barátságot köt Ptolemaiosszal. Egyéb tettei. Fia, Hyrkanos | 74 |
| A zsidók széthúzása. Antiochos hadjárata Jeruzsálem ellen. A szamaritánusok Garizim-hegyi templomukat Zeusnak szentelik | 85 |
| A hasmoneus Mattatiás egymaga szembeszáll Antiochos parancsaival és az ellenállók vezére lesz. Halála. Utódja, Júdás | 90 |
| Júdás megveri Apollónios és Sérón seregeit, mindkét hadvezér elesik. Nem sokkal utóbb legyőzi Lysiast és Gorgiast, bevonul Jeruzsálembe és megtisztítja a templomot | 93 |
| Júdás leveri a szomszéd népeket, Simon megveri a tyrosiakat és Ptolemaios híveit. Júdás megkergeti Timotheost. József és Azariás vereséget szenved | 99 |
| Antiochos Epiphanés halála. Antiochos Eupatór a templomban ostrom alá fogja Júdást, de kénytelen elvonulni. Alkimos. Oniás | 103 |
| Bakchidés, Démétrios hadvezére a zsidók ellen vonul, de kénytelen eredménytelenül hazatérni. Nikanórt kiküldik Júdás ellen, de egész seregével együtt elpusztul. Alkimos halála | 108 |
| Bakchidés megint haddal indul Júdás ellen. Júdás hősi harcban elesik | 112 |
| XIII. KÖNYV | |
| Jónatán átveszi az uralmat testvére, Júdás után és Simon nevű testvérével együtt megtámadja Bakchidést | 115 |
| Alexandros megtámadja Démétriost, dús ajándékokat ad Jónatánnak, ráruházza a főpapi méltóságot és ezzel megnyeri magának, ámbár Démétrios még dúsabb ajándékokat ígér neki. Démétrios halála | 119 |
| Oniás és Ptolemaios Philométor barátsága. Oniás templomot épít Egyiptomban a jeruzsálemi templom mintájára | 123 |
| Alexandros nagy tisztelettel bánik Jónatánnal, Démétrios fia, Démétrios legyőzi Alexandrost és barátságot köt Jónatánnal | 126 |
| Tryphón legyőzi Démétriost, az uralmat átadja Antiochosnak, Alexandros fiának és Jónatánnal szövetséget köt. Jónathán tettei | 133 |
| Tryphón orozva megöli Jónatánt, s a zsidók után fővezérnek és főpapnak Simont választják meg. Simon cselekedetei | 142 |
| Simon szövetséget köt Antiochosszal és legyőzi Tryphónt, valamint Kendebaiost. Halála | 147 |
| Hyrkanos főpap kiűzi Ptolemaiost az országból. Antiochos támadásra indul Hyrkanos ellen | 149 |
| Hyrkanos megtámadja Syriát és szövetséget köt a rómaiakkal. Démétrios és Alexandros halála | 153 |
| Két testvér, Antiochos Grypos és Kyzikosi Antiochos az utalomért küzd, ezalatt Hyrkanos elfoglalja és feldúlja Samariát, elszakad a farizeusoktól és a szadduceusokhoz csatlakozik | 155 |
| Aristobulos megkoronázza magát és kegyetlkenkedika anyjával és testvéreivel. Antigonos meggyilkolása után ő maga is meghal | 160 |
| Alexandros uralomra jut és Ptolemaios ellen hadba vonul, de fél Ptolemaios Lathurostól és abbahagyja az ostromot. Ptolemaios leveri Alexandrost és legyőzi a zsidókat | 163 |
| Alexandros hadjáratot indít Coelesyria ellen, elpusztítja Gaza városát, s később az ellene lázadó sok ezer zsidót lemészároltatja | 167 |
| Démétrios Akaiors legyőzi Alexandrost, de hamarosan visszavonul. Alexandros bosszút áll a zsidókon. Démétrios halála | 171 |
| Alexandra kilencéves uralkodása és halála | 176 |
| XIV. könyv | |
| Aristobulos és Hyrkanos küzdelme az uralomért. Megegyeznek, hogy Aristobulus lesz a király, Hyrkanos pedig visszavonul a magánéletbe. Hyrkanos ezután Aretashoz menekül | 181 |
| Aretas és Hyrkanos haddal indul Aristobulus ellen, körülzárják Jeruzsálemet, a római Scaurus felmenti a várost. Oniás halála | 184 |
| Aristobulus és Hyrkanos a trónviszályt Pompeius elé terjeszti. Aristobulus az Alexandreion-erődbe menekül. Pompeius haddal vonul ellene | 186 |
| Pompeius körülfogja és elfoglalja Jeruzsálemet | 189 |
| Scaurus megegyezése Aretasszal. Gabinius haditettei Judeában | 193 |
| Gabinius elfogja a Rómából megszökött Aristobulost és visszaküldi. Legyőzi Alexandrost és a nabateusokat | 195 |
| Crassus Judeában érkezik és kifosztja a templomot, a parthusok elleni harcban elesik. Cassius védelmezi Syriát a parthusok ellen és Judeába vonul | 197 |
| Antipatros Heródesre bízza Galilea kormányzását, Fázaelre pedig Jeruzsálemet. Heródes ellen panaszt emelnek Hyrkanosnál | 205 |
| A zsidók viszonya a rómaiakhoz és más népekhez | 209 |
| Cassius megérkezik Syriába és keményen sanyargatja a zsidókat. Antipatrost meggyilkoltatja Malichos, őt pedig Heródes | 221 |
| Heródes elkergeti Judeából Antigonost, Aristobulos fiát és megszerzi Antonius jóindulatát. Antonius rendeletei a tyrosiakhoz | 226 |
| Antonius fejedelemmé nevezi ki Heródest és Fázaelt. A parthusok betörnek Judeába, s elfogják Hyrkanost és Fázelt. Heródes menekülése. Fázael halála | 230 |
| Heródes Egyiptomba menekül, onnan Rómába jut, s a szenátus és Octavianus királlyá nevezi ki | 237 |
| Heródes Itáliából visszatér Judeában és Antigonos ellen harcol. Egyéb események Judeában | 241 |
| Heródes és Sosius elfoglalja Jeruzsálemet. A Hasmoneus-uralom vége | 252 |
| XV. KÖNYV | |
| Pollión és Sameas. Heródes megöleti Antigonos főembereit és megzsarolja a várost. Antonius lefejezteti Antigonost | 256 |
| Hyrkanos, akit a parthusok szabadon bocsátottak, visszatér Heródeshez.Alexandra erőfeszítései fia érdekében | 257 |
| Heródes meggyilkoltatja Arsitobulost és ezért Antonius felelősségre vonja. József és Mariammé | 262 |
| Kleopátra ellátogat Judeába, miután Antonius neki ajándékozta Judea egy részét és Arábiát. Heródes dúsan megajándékozza és hazakíséri Egyiptomba | 269 |
| Heródes háborúja az arabok ellen. A nagy földrengés. Heródes beszéde katonáihoz | 273 |
| Heródes meggyilkoltatja Hyrkanost, Octavianushoz utazik és ez szívesen fogadja. Nem sokkal utóbb maga is fényes fogadást rendez Octavianus tiszteletére Ptolemaisban | 281 |
| Heródes meggyilkoltatja Soaimost és Mariammét, később Alexandrát, Kostobárt és Sabbas fiait | 287 |
| Összeesküvés Heródes ellen. Heródes megerősíti Kaisareiát, Sebastét és más városokat | 297 |
| Éhínség Judeában. Heródes újra megnősül és újabb városokat alapít | 302 |
| Heródes Rómába küldi fiait. Zénodóros és a gadariak vádat emelnek ellene, de Augustus felmenti. Az esszénus Menahém | 309 |
| Heródes újjáépítteti a templomot, amely magasabb és pompásabb lett a réginél. Az Antonius-vár | 315 |
| XVI. KÖNYV | |
| Heródes törvényt hoz a lopás ellen. Alexandros és Aristobulos visszatér Rómából. Salome és Feróras áskálódása az ifjak ellen. A királyfiak házassága | 322 |
| Heródes kétszer is Agrippához utazik. A zsidóknak a görögök ellen emelt panaszai ügyében Agrippa biztosítja a zsidók jogait | 324 |
| Heródes házában új viszálykodás támad, mert a többiek rovására legidősebb fiának, Antipatrosnak kedvez és ezzel felbőszíti ellene Mariammé fiait | 331 |
| Míg Antipatros Rómában időzik, Heródes elviszi Augustushoz két fiát, Aristobulost és Alexandrost és bevádolja őket. A kibékülés | 335 |
| Heródes játékokat rendez Kaisareia építésének megünneplésére. Egyéb építkezései és adományai | 342 |
| A Kyrénében és Ázsiában lakó zsidók követeket küldenek Augustushoz, panaszt emelve a görögök ellen. Augustus és Agrippa ebben az ügyben rendeleteket intéz a városokhoz, a levelek szövege | 346 |
| Heródes behatol Dávid sírboltjába. Családjában egyre jobban kiéleződnek a viszálykodások | 349 |
| Heródes börtönbe vetteti Alexandrost. Archelaos kibékíti őket | 356 |
| A trachóniak elpártolása. Syllaios összeveszíti Heródest Augustusszal. Heródes Rómába küldi főemberét, Nikolaost, hogy kiengesztelje a császárt | 363 |
| Euryklés megrágalmazza Heródes fiait, atyjuk elfogatja őket, s ügyükben ír a császárnak. Nikolaos leleplezi Syllaiost | 367 |
| Heródes a császár beleegyezésével bevádolja fiait a berytosi törvényszék előtt, azután kivégezteti őket | 376 |
| XVII. KÖNYV | |
| Antipatros helyzete testvérei halála után. Heródes feleségei és gyermekei | 383 |
| Zamaris, a babiloni zsidó. Antipatros újabb áskálódásai Heródes ellen. A farizeusokról | 387 |
| Heródes és Feróras ellenségeskedése. Heródes Rómába küldi Antipatrost a császárhoz. Feróras halála | 390 |
| Heródes leleplezi Antipatros áskálódásait | 393 |
| Antipatros visszatér atyjához, ez halálra ítéli. Quintilius Varus, Syria kormányzója börtönben őrizteti, míg a császár nem dönt sorsa felől | 396 |
| Herodes betegsége. Lázadás tör ki a zsidók között. A király utolsó rendelkezései | 406 |
| Heródes öngyilkosságra gondol. Antipatros kivégzése | 412 |
| Heródes végrendelete, halála és temetése | 413 |
| A nép fellázad Archelaos ellen, mire ez Rómában utazik | 416 |
| A zsidók fellázadnak Sabinus ellen. Varus rendet teremt | 424 |
| A zsidók követsége a császárhoz. Augustus jóváhagyja Heródes végrendeletét | 432 |
| Az ál-Alexandros | 436 |
| Archelaost újra bevádolják. A császár Viennába száműzi | 438 |
| XVIII. KÖNYV | |
| Quirinius küldetése. Coponius kormányzó. A galileai Júdás. A zsidó szekták | 442 |
| Heródes és Philippos a császár tiszteletére városokat építenek. A kormányzók és a főpapok névsora. Phraatés parthus király halála | 446 |
| A zsidók lázadása Pontius Pilatus ellen. Jézus Krisztus. A zsidók helyzete Rómában | 450 |
| A szamaritánusok fellázadnak, és sokat megölnek közülök. Pilatust bevádolják Vitellius Judeában és a parthusoknál | 455 |
| Heródes tetrarcha hadat üzen az arab királynak. Keresztelő János halála. Vitellius Jeruzsálemben. Nagy Heródes utódai | 459 |
| Agrippa Rómába megy Tiberius császárhoz. A császár bilincsébe vereti, de Tiberius halála után Gaius szabadon bocsátja és Philippos tetrarchiájába királlyá nevezi ki | 464 |
| Heródes tetrarcha száműzetése | 479 |
| Az alexandriai zsidók és görögök viszálya. Követséget küldenek Gaiushoz. Gaius Syriába küldi Petroniust, hogy haddal támadja meg a zsidókat, ha nem hajlandók szobrát a templomban felállítani | 482 |
| Mi történt a zsidókkal Babilonban a két testvére, Asinaios és Anilaios miatt | 490 |
| XIX. KÖNYV | |
| Cassius Chaerea meggyilkolja Gaius császárt | 502 |
| A szenátorok népuralmat, a katonák császárt akarnak. Gaius feleségének és leányának meggyilkolása. Gaius jelleme | 524 |
| Claudiust a katonák császárrá kiáltják ki. A szentátus küldöttséget indít hozzá | 531 |
| Agrippa közbelépése Claudius érdekében. Claudius végleg elnyeri a császári méltóságot és kivégezteti Gaius gyilkosait | 535 |
| Claudius visszaadja Agrippának nagyapja birodalmát és még meg is nagyobbítja. Rendeletei a zsidók érdekében | 540 |
| Agrippa rendeletei Judeába való visszatérése után. Petronius rendelete Dóra városához a zsidók ügyében | 543 |
| Agrippa megharagszik Silasra. Újra felépíti Jeruzsálem falait. Agrippa jelleme | 546 |
| Agrippa további uralkodása és halála | 550 |
| Események Agrippa halála után. Cuspius Fadust nevezi ki judeai kormányzónak Claudius | 552 |
| XX. KÖNYV | |
| Philadelphia lakosainak viszálya a zsidókkal. Küldöttség Rómába a főpapi ruházat miatt | 554 |
| Heléné, Adiabéné királynéja és fia, Izatés áttér a zsidó vallásra. A királyné az éhínség idején támogatja Jeruzsálem lakosait | 556 |
| Artabanos parthus király félelmében, hogy satrapái összeesküsznek ellene, Izatéshez menekül és az ő segítségével visszaszerzi trónját | 561 |
| Az arabok háborúja Adiabéné ellen. Izatés Isten rendeléséből megmenekül a parthusok kezéből. Halála | 564 |
| Theudas és a galileai Júdás fiai . Cumanus megakadályozza a zsidók lázadását | 567 |
| Claudius elsimítja a zsidók és szamaritánusok viszályát | 569 |
| Felixet kinevezik kormányzóvá. Agrippa családja | 572 |
| Claudius halála, Nero trónra lépése. Felix és Festus idején rablók, gyilkosok és csalók lepik el Judát | 574 |
| Albinus helytartósága. Jakab megkövezése. Egyéb események Albinus idejében | 580 |
| A főpapok sorrendje a háború végéig | 581 |
| Florus kormányzó háborúba hajszolja a zsidókat a rómaiak ellen | 588 |
| Befejezés | 589 |
| Függelék | |
| Nevek és kifejezések magyarázata | 593 |
| A műben előforduló zsidó és makedón (görög) hónapnevek és Julius Caesar-féle naptár szerint | 600 |
| Filológiai megjegyzések | 601 |
| Családfák | 612 |
| Irodalmi tájékoztató | 625 |
English Summary:
Antiquities of the Jews (Latin: Antiquitates Iudaicae; Greek: Ἰουδαϊκὴ ἀρχαιολογία, Ioudaikē archaiologia) is a 20-volume historiographical work, written in Greek, by the Jewish historian Flavius Josephus in the 13th year of the reign of Roman emperor Flavius Domitian which was around AD 93 or 94. Antiquities of the Jews contains an account of history of the Jewish people for Josephus' gentile patrons. In the first ten volumes, Josephus follows the events of the historical books of the Hebrew Bible beginning with the creation of Adam and Eve.
The second ten volumes continues the history of the Jewish people beyond the biblical text and up to the Jewish War, or the First Jewish–Roman War, 66 to 73 CE. This work, along with Josephus's other major work, The Jewish War (De Bello Iudaico), provides valuable background material for historians wishing to understand 1st-century AD Judaism and the early Christian period.
 by Josephus Flavius (1).JPG)
 by Josephus Flavius (3).JPG)
 by Josephus Flavius (7).JPG)
 by Josephus Flavius (16).JPG)
