Loading... Please wait...

A Jordánszky-kódex 1516-1519 / Hungarian codex Reprint containing Bible translation from the beginning of the 16th century / Transcript of the codex, reading help and essay by Csaba Csapodi / Helikon kiadó

$189.99
SKU:
9632076044
Weight:
105.00 Ounces
Quantity:

Product Description

A Jordánszky-kódex 1516-1519 / Hungarian codex Reprint containing Bible translation from the beginning of the 16th century / Transcript of the codex, reading help and essay by Csaba Csapodi / Helikon kiadó

Hardcover / Leather 1984

Essay books: Paperback

ISBN: 9789632076041 / 978-9632076041

ISBN-10: 9632076044

Pages: 481 (195+236+17+33)

PUBLISHER: Helikon kiadó

LANGUAGE: Hungarian / Magyar

 

14,500 Copies Printed

Dimensions W: 23.00cm, H: 30.00cm

 

Lázs Sándor, a szöveget gondozta, Ács Pál, a szöveghűséget ellenőrizte, Szántó Tibor, a kiadványt tervezte

Az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött MSS. II. 1 jelzetű kódex szövegének olvasata
text
A híres XVI. századi kódex szövegének olvasata, ami egyike a kevés megmaradt középkori bibliafordításnak.

 

Hungarian Summary:

A Jordánszky-kódex. A Jordánszky-kódex, magyar nyelvű bibliafordítás a XVI. század elejéről / Csapodi Csaba: A Jordánszky-kódex / Utószó és szómagyarázatok a Jordánszky-kódex olvasatához. A kódex bordázott gerincű bőr kapcsos kötésben, sarkain díszítéssel. A könyv két kísérőfüzetet tartalmaz.

Báthory László az egész Bibliát lefordította magyarra, és a Jordánszky-kódex Fába Mátyás esztergomi főérseki káptalanhoz került.

Az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódex tartalma nagy valószínűséggel boldog Báthory László pálos rendi szerzetes magyar nyelvű bibliafordításának másolata a XVI. század elejéről (1516-1519). Második fennmaradt bibliafordításunk az Ószövetség első hét könyvét és Szent Pál leveleinek kivételével a teljes Újszövetséget tartalmazza. A kódexet három darabban fedezték föl. Névadója Jordánszky Elek, esztergomi kanonok. A kódex egyike a legnagyobb és legfontosabb magyar nyelvemlékeknek. Báthory Lászlóról Gyöngyösi Gergely pálos generális perjel 1525-ben készült krónikájában (I. Remete Szent Pál Remete Testvéreinek Élete. Fráter György Alapítvány, Pilisszántó, 1998) leírja, hogy az egész Bibliát magyarra fordította, és erről ír Bod Péter Magyar Athenas c. művében is.

Szerzőjeként leginkább Báthory Lászlót emlegetik, kinek nevét más kódex-szel is összekötötték. Sándor István és Révai Miklós a Bécsi kódex bibliafordítását tulajdonították neki. Azonban Sándor és Révai még csak egy kézirati magyar bibliáról tudtak, és annak is csak egyik feléről, a Bécsi kódexről. Az ezt kiegészítő Müncheni-kódex csak 1834-ben, a másik kézirati bibliafordítás pedig, mint Jordánszky-kódex 1833-ban lett ismert. Az első két fennmaradt magyar bibliafordítás részletről Döbrentei Gábor bebizonyította, hogy Tamás és Bálint ferencesek fordítása, így kizárva Báthory szerzőségét.

Jordánszky-kódex: 194 levél terjedelmű, magyar nyelvű bibliafordítás. - Az 1516-19: másolt kézirat a Huszita Biblia után a legkorábbi fennmaradt összefüggő bibliafordítás, mely az Ószövetség első hét könyvét, és Szt Pál leveleit kivéve a teljes Újszövetséget tartalmazza. A fordító személye és a kódex keletkezési helye ismeretlen, egyes fejezetei az Érsekújvári kódexszel rokonítják; írása, díszítése, helyesírása az Érdy-kódexéhez áll közel. A csonka kézirat a nagyszombati klarissza kolostor 1782: történt feloszlatásakor került Fába János, majd Jordánszky Elek esztergomi kanonokok birtokába, s végül az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárba. Jelzete Ms II 1. - Időközben két másik töredéke is előkerült, az egyiket ugyancsak Nagyszombatban szerezte be Jankovich Miklós, ezt 2001: az OSZK őrzi (MNy. 4.), a másikat Simor János hercegprímás vásárolta meg Csemez Józseftől, s a már Esztergomban őrzött kódexhez köttette.  - Kiadásai: A ~, Hasonmás és olvasat. Kiad. Lázs Sándor,  kísérőtanulmány Csapody Csaba, utószó és szómagyarázatok Lázs Sándor, Bp., 1984.  M. E.
MNy 1981:41. (Nagy Ilona: ~ fordítástechnikai sajátosságairól); 1982, 440. (Dienes Erzsébet: A ~ eredetéről.)

 

English Summary:

Hungarian language codex reprint containing Bible translations from the beginning of the 16th century. It contains the first 7 books of the old testament, and The New Testament without the Paulian epistles.

Includes The Transcript of the codex, Booklets with explanation and reading help

 

a-jord-nszky-k-dex-1516-1519-3-book-set-hungarian-codex-reprint-containing-bible-translation-from-the-beginning-of-the-16th-century-transcription-of-the-codex-reading-help-and-essay-by-csaba-csapodi-helikon-kiad-1-.jpg

a-jord-nszky-k-dex-1516-1519-3-book-set-hungarian-codex-reprint-containing-bible-translation-from-the-beginning-of-the-16th-century-transcription-of-the-codex-reading-help-and-essay-by-csaba-csapodi-helikon-kiad-3-.jpg

a-jord-nszky-k-dex-1516-1519-3-book-set-hungarian-codex-reprint-containing-bible-translation-from-the-beginning-of-the-16th-century-transcription-of-the-codex-reading-help-and-essay-by-csaba-csapodi-helikon-kiad-7-.jpg

a-jord-nszky-k-dex-1516-1519-3-book-set-hungarian-codex-reprint-containing-bible-translation-from-the-beginning-of-the-16th-century-transcription-of-the-codex-reading-help-and-essay-by-csaba-csapodi-helikon-kiad-12-.jpg

a-jord-nszky-k-dex-1516-1519-3-book-set-hungarian-codex-reprint-containing-bible-translation-from-the-beginning-of-the-16th-century-transcription-of-the-codex-reading-help-and-essay-by-csaba-csapodi-helikon-kiad-20-.jpg

a-jord-nszky-k-dex-1516-1519-3-book-set-hungarian-codex-reprint-containing-bible-translation-from-the-beginning-of-the-16th-century-transcription-of-the-codex-reading-help-and-essay-by-csaba-csapodi-helikon-kiad-36-.jpg

 

HUNGARIAN NOTES ABOUT THE ORIGINAL:

 

– A második legnagyobb terjedelmű magyar bibliafordítás –

1516−1519, papír, 194 levél, 285×215 mm, bastarda írás, díszített
Lövöldi vaknyomásos barna bőrkötés, csak a háttábla eredeti, restaurált
Esztergom, Főszékesegyházi Könyvtár, MSS II. 1

A legteljesebb középkori magyar bibliafordítást tartalmazó kódex 1516-ból és 1519-ből való. A másoló az Újszövetséggel kezdte meg a munkát különálló, bekötetlen íveken, ezután beszámozta a kódexet. Emellett a munkamenet mellett szól az is, hogy Máté evangéliumának első hét levelén sokkal több dísz és cifrázat található, mint egyebütt. Hosszabb idő után kezdett bele a scriptor az Ószövetség lemásolásába. A Bírák könyvével záruló 88 levélnyi újabb kéziratrészt szintén foliálta. Ezután került sor a két manuscriptum egyesítésére és a bibliai prológusok lemásolására. Az evangéliumok prológusa, valamint Máté evangéliumának bevezetője ekként került az ószövetségi rész utolsó levelére, ehhez számozták hozzá. Az egész műhöz tartozó előszavakat már nem számozhatták be, ezért azokat foliálatlanul csatolták a kódex elejéhez. A Jordánszky-kódex tehát két különböző időpontban lemásolt kézirat egyberendezése által jött létre.


Semmi biztosat nem lehet tudni arról, hogy hol és kiknek a megrendelésére készítették a kódexet. Nyelvjárástörténeti érvek alapján a Dráva-vidékre szokás lokalizálni a fordítás szövegét, ám a tüzetesebb vizsgálat arra mutat, hogy különböző korú és eredetű részek egybedolgozása által keletkezett, az Újtestamentum mindenképp régebbi. A fordító és a másoló nem lehet egyazon személy. A könyv budaszentlőrinci eredeztetése mindenképpen téves. Ez a feltevés abból a régi, hibás elképzelésből származott, hogy a bibliafordítás úgymond kapcsolatban állhatott Báthory László hírből ismert bibliájával, mely a Corvinának is részét képezte. Ez már azért sem lehetséges, mert az úgynevezett Báthory-biblia köztudomásúan kommentár volt és nem fordítás. A margitszigeti domonkos eredet mellett szól, hogy a kódexet feltehetően apácák olvasmányául szánták, a késői apáca-használatra utal egy 17. századi kéztől való bejegyzés: barbara. Azt is kimutatták, hogy a Jordánszky-kódex összefüggésben áll a feltétlenül margitszigeti származású Érsekújvári-kódexszel. Ám tekintetbe kell venni azt is, hogy a megrendelők nemcsak apácák, hanem laikus szerzetesek is lehettek. A karthauzi eredet mellett szól, hogy a kódex kötésének épen maradt hátsó része lövöldi. Az iniciálék egy része szinte bizonyosan Lövöldön készült, a Karthauzi Névtelen munkáját tartalmazó Érdy-kódex iniciáléival azonos műhelyben.
A kódex végig azonos kéz munkája, tőle származik a fejezetbeosztás, a foliálás és a rubrikálás is. A scriptor cifrázatain kívül háromféle díszítmény található a könyvben: különböző kvalitású egyszerűbb iniciálék, és gazdagabb, reneszánsz stílusban készült, tollrajzok.


A kódexben az Ószövetség első hét könyve, valamint a szinte teljes Újszövetség olvasható, tehát részleges bibliafordítás. Érdekes, és mindmáig megoldatlan az újtestamentumi rész felépítésének kérdése. A fordítás Szent Pál levelei közül csak a (vitatott hitelű, és Pál teológiájától eltérő) Zsidókhoz írt levelet tartalmazza, besorolva azt a katolikus levelek közé. Az apostol tizenhárom levelét elhagyja, noha a korban ezeknek is létezett magyar fordításuk: az episztolák részletei szentleckék formájában általános liturgikus használatban voltak mint az egyházi év perikóparendjének megfelelő darabjai. Lehetséges, hogy a megrendelőknek külön kódexben már rendelkezésükre álltak Pál levelei, ezért nem volt szükség a lemásolásukra. Ha így történt, akkor is megmagyarázhatatlan a Zsidókhoz írt levél fölvétele, és átsorolása egy olyan szövegkorpuszba, ahová az semmiféle hagyomány szerint sem illik. Hasonlóképpen tisztázatlan még a bibliafordítás igazi célja, funkciója, használatának módja. Az sem világos, hogy milyen latin eredetiből dolgoztak a fordítók (ez ugyanis nem feltétlenül egyezik meg a Vulgata szövegével), és az előszavak provenienciája sem ismeretes.


A Jordánszky-kódex a nagyszombati klarisszák kolostorának feloszlatása után, 1782-ben került Fába Mátyásnak, az esztergomi káptalan jegyzőjének tulajdonába. 1820-ban tőle kapta meg Jordánszky Elek esztergomi kanonok, akinek nevét a kézirat máig viseli. A kódex eleje ekkor már csonka volt, az első kötéstáblával együtt mintegy harminc levele elkallódott. Ebből a levált részből szerezte meg Jankovich Miklós azt a levélpárt, amely ma a nevét viseli (Jankovich-töredék), és amelyet ma is külön – az Országos Széchényi Könyvtárban – őriznek. 1880-ban került elő a Csemez József birtokában lévő további 23 levél, az ún. Csemez-töredék. Ezzel a kódex csaknem teljességében ismertté vált. A Csemez-töredéket Simor János hercegprímás ugyanekkor megvásárolta, és a kódexhez köttette. Ekkor került sor a kódex restaurálására is, melynek során az első levélpár megfordult.

 

Product Reviews

This product hasn't received any reviews yet. Be the first to review this product!

Customers also viewed

Click the button below to add the A Jordánszky-kódex 1516-1519 / Hungarian codex Reprint containing Bible translation from the beginning of the 16th century / Transcript of the codex, reading help and essay by Csaba Csapodi / Helikon kiadó to your wish list.