• Double Bass – Varga Sándor "Pengő"
• Editor, Research, Music Librarian, Compiled By, Sleeve Notes – László Kelemen
• Editor, Sleeve Notes, Research, Music Librarian – Pávai István
• Graphics – Sebestyén Judit
• Photography By – Béla Kása
• Recorder, Vocals – Birtalan József (2)
• Translated By – Sue Foy
• Viola – Boda Vilmos "Dándáló", Varga László "Raj"
• Vocals, Violin – Csengettyűs Sándor "Bunyu", Csorba János "Lulu"

Szilágysági népzene - Szilágybagos-Szilágynagyfalu - Új Pátria

Szilágyság, Ady „hepehupás, vén”, Kós Károly „nótás” Szilágya a mai Erdély észak-nyugati részén fekszik. A területet a Bükk, a Meszes, a Réz hegység, valamint észak-keleten a Szamos völgye határolja, nyugati oldala pedig nyitott, a dombos táj lassan beleszelidül az alföldbe. Nevét a Szilágy (=szilfás) pataktól származtatják. Sokan, amikor Erdélyről van szó, megjegyzik, hogy Szilágyság tulajdonképpen nem Erdély, hanem „Partium”, a régi magyar Királyság törökök által szétszakított keleti részéhez tartozik. Számunkra azonban, akik elsősorban a hangszeres népzene szempontjából vizsgáljuk a területet, egyértelmű, hogy Szilágyság az erdélyi dialektus része, Szatmár és Bihar, az Alföld fele mutató, átmeneti vonásokkal.

DALOK:

1. Keserves, csárdás és ugrálós 7' 37"
2. Dobos Gábor ha bemegy az erdőbe… 0' 42"
3. Két karácsonyi ének (román és magyar) 2' 39"
4. Dinaintea raiului… 0' 27"
5. Cigány keservesek 2' 56"
6. Öreges csárdások, csárdás és ugrálós 6' 57"
7. Verbunk és figurázó 3' 37"
8. Juhásznóta és csárdás 2' 07"
9. Román rend: Rar, pe picior, învîrtita, mărunţelu 11' 09"
10. Tót menyasszonyi mars és templom előtti nóta 1' 43"
11. Magyar menyasszonykísérő és Rákóczi-mars 3' 27"
12. Széna van az ólban… 0' 41"
13. Öreges csárdás, csárdás, ugrálós 7' 36"
14. Édesanyám, hol van az az édes téj… 1' 11"
15 Aratási koszorút kísérő 0' 38"
16. Zsidó köszöntő 3' 11"
17. Pántlikás kalapom… 1' 00"
18. Cigány rend: öreges csárdás, csárdás, csingerálás 12' 32"
19. Elindultak a cigányok kapálni… 1' 20"

ADATKÖZLŐK / PERFORMERS-INFORMANTS:

CSORBA János „Lulu” (1932) – hegedű/violin, ének/voice

CSENGETTYŰS Sándor „Bunyu” (1927) – hegedű/violin, ének/voice

BODA Vilmos „Dándáló” (1927) – brácsa/viola

VARGA László „Raj” (1954) – 3 húros brácsa/3 stringed viola

VARGA Sándor „Pengő” (1929) – nagybőgő/double bass

BIRTALAN József (1955) ének/voice, furulya/whistle

A „hagyományos felállás” ebben az esetben nem csak a szokásos prímás-kontrás-bőgős funkciókat jelenti. A tanultabb, a városi cigányzenekarhoz, az örök példaképhez közelítő hangzás jegyében a „dupla” (tehát 2 hegedű, 2 brácsa) banda második prímása sokszor tercet játszik, a brácsák közül pedig a „prím” a háromhúros, aki a friss, „ugrálós” táncban „gyorsdűvőzik”, míg a második, klasszikus hangolású, négyhúros brácsa „szekundál”, „esztámozik”.