null

Kísértet Lublón - Mikszáth Kálmán Regénye Alapján DVD (1976) The Phantom On Horseback - Based on the Novel of Kálmán Mikszáth

(No reviews yet) Write a Review
$29.99
SKU:
5996051436408
Weight:
10.00 Ounces
Adding to cart… The item has been added

Product Overview

Kísértet Lublón - Mikszáth Kálmán Regénye Alapján DVD (1976) The Phantom On Horseback - Based on the Novel of Kálmán Mikszáth / Only Hungarian Language Options

UPC 5996051436408

 

Product details

  • Actors: Bordán IrénCserhalmi GyörgyGaras DezsőBánfalvy ÁgnesKállai FerencNagy RékaRáday ImreMárkus LászlóBánhidi László
  • Directors: Bán Róbert
  • Format: PAL, DVD
  • Language: Hungarian
  • Region: Region 2 (Read more about DVD formats.)
  • Number of discs: 1
  • Run Time: 94 minutes

 

Description

Kísértet elevenedik meg Lublón: Kaszparek Mihály borkereskedő nappal is riogat. A lovát fordítva üli meg, hamis aranyakkal fizet, és a feleségét is sokszor meglátogatja, aki egy cseppet sem iszonyodik halott ura ölelésétől.

Strang Jakab, a szürke, de zseniális kis rendőrfelügyelő deríti ki a szövevényes ügyet: a szépséges Kaszparekné azért mérgezte meg a férjét, hogy annak féltestvérével, az aranyat hamisító Csernyiczky Mihállyal élhessen boldog szerelemben és gazdagságban. A lépten-nyomon Spinozát idéző Strang felfedezi, hogy a hamis aranyak és a "kísértet" között összefüggés van. A szép özvegyet kolostorba szállíttatja, így csalja lépre a pénzhamisítót.

 

About Kálmán Mikszáth

Mikszáth was born in Szklabonya (also known as Sklabiná or Szlabonya), Upper Hungary (now Sklabiná, Slovakia) into a family of the lesser nobility. He studied Law at the University of Budapest from 1866 to 1869, although he did not apply for any exam, and became involved in journalism, writing for many Hungarian newspapers including the Pesti Hírlap.

Mikszáth's early short stories were based on the lives of peasants and artisans and had little appeal at the time. However, they demonstrated his skill in crafting humorous anecdotes, which would be developed in his later, more popular works. Many of his novels contained social commentary and satire, and towards the end of his life they became increasingly critical of the aristocracy and the burden he believed the latter placed on Hungarian society.

Mikszáth was a member of the Liberal Party, and in 1887 was elected to the Diet of Hungary (one of the two top legislatures in Austria-Hungary). Until 1879 he was the representative for the Illyefalva District in Transylvania, and from 1892 until his death he represented the Fogaras District.

In 1910, the village he was born was renamed as Mikszáthfalva during his 40th annual writer's jubilee.

Kálmán Mikszáth was buried in Kerepesi Cemetery in Budapest, alongside his sons János (1886–1890) and Albert (1889–1921).

 

ABOUT THE FILM:

A Kísértet Lublón 1976-ban bemutatott színes, magyar kalandfilm. Bán Róbert alkotása Mikszáth Kálmán azonos című, 1892-ben írt kisregénye alapján készült, amely először folytatásokban jelent meg a Pesti Hírlapban. A történet alapja egy akkoriban közismert kísértethistória volt egy bizonyos Kaszperek Mihály nevű borkereskedőről, aki a XVIII. század elején hazajáró kísértetként tartotta rettegésben a szepességi Lubló városát. A forgatókönyvet a rendező írta, a párbeszédeket pedig a főleg színikritikusként ismert Molnár Gál Péter. A szereposztás a korszak népszerű magyar színészeit vonultatja fel, Cserhalmi György kettős szerepet játszik. A Kísértet Lublón megfilmesítése korábban kétszer is felvetődött: először 1935-ben, majd az 1960-as évek második felében. A második elképzelés egy magyar–angol koprodukció volt, melyben egy korabeli hír szerint Orson Welles is szerepet vállalt. Végül egyik tervezett film sem valósult meg.

Mikszáth regényéből Bán Róbert filmrendező írt forgatókönyvet. A párbeszédek megírásában Molnár Gál Péter kritikus is részt vett, természetesen az eredeti szöveg stílusának, nyelvi fordulatainak tiszteletben tartásával. Bán számos ponton változtatott a cselekményen. Elhagyta például a rövid bevezetőt a Mikszáth-gyerekekről, de nála is gyerekhez kapcsolódva indul a történet: egy olyan kisfiú kikérdezésével, aki állítása szerint magától a királytól kapta a hamis pénzt, amivel lefülelték. A kisfiú egyébként nem hazudott, Őfelsége szokása volt a szegény gyerekek között szétosztani a kártyán nyert pénzérméket. A filmben rögtön ezt követően megjelenik Strang, akit Nowogradszky bíz meg az ügy felderítésével. A könyvben viszont Strang csak azután jelenik meg, hogy Pawlovszkyék felkeresték Pirityi Pannát. Strang gyors színreléptetésével Bán Róbert valószínűleg szerette volna még jobban kihangsúlyozni a babonák és a ráció világának képletes összecsapását. Strang képviseli az észérveket, és gyakran idézi a felvilágosodás korának racionalista filozófusát, Spinozát. A Spinoza-motívum egyértelműen a forgatókönyvírók leleménye, Mikszáth művében nem szerepel. Az író így jellemzi az inspektort: „Strang ördöngös fickó! Strang megszagolja rajta. Argusnak száz szeme volt, Strangnak kétszáz van.” Ennek ellenére a regényben Strang csupán mellékszereplő: ő nyomozza ki ugyan az összefüggéseket Csernyiczky személyével, de tulajdonképpen inkább a véletlennek köszönhető, hogy sikerül őt elcsípnie. A filmbeli Strang viszont felderíti azt is, hogy Kaszpereket megmérgezték. E célból a filmben – a regénnyel ellentétben – a halott elégetése először meghiúsul, így lesz módja az inspektornak elvégeznie a bizonyító erejű kísérletet az egerekkel. Az égetést meghiúsító váratlan vihar egyébként illik a történet stílusához, egyfajta égi, vagyis inkább pokolbéli jelként is értelmezhető.

Mikszáth a könyvben egyáltalán nem ad magyarázatot Kaszperek váratlan halálára. Ebben a kérdésben a babonás felfogást hagyja érvényesülni, mintha valóban Isten büntette volna meg a borkereskedőt a hamis eskü miatt. Nála Kaszperekné sincs jelen a tárgyaláson, ellentétben a filmmel, ahol tanúvallomást tesz, sőt maga a mérgezés is látható, de erre csak utólag jön rá a néző. Mikszáth tehát a halálesetet nem magyarázza, csak a kísértet-ügyet, Bán Róbert filmje viszont mindkettőre elfogadható és a történet logikájának megfelelő magyarázatot ad. A kétféle szemléletmódból következik, hogy Mikszáthnál Kaszperek valóban bűnös Csernyiczky pénzes hordójának ellopásában, Bán filmjében azonban ez egyáltalán nem egyértelmű. A regényben Strang és Csernyiczky csak az elfogás pillanatában kerülnek szembe egymással, a filmben azonban útjaik már akkor keresztezik egymást, amikor találkoznak egy fogadóban, ahol Csernyiczky királyi biztosnak adta ki magát. A film a menekülni próbáló Csernyiczky és Kaszperekné elfogásával ér véget, a regényben azonban Mikszáth megírja Csernyiczky lefejeztetését is, de függőben hagyja Jablonszka Mária sorsát. Csupán sejteti, hogy a szépasszony esetleg valóban a király ágyasa lett. Bán elhagyta ezt a befejezést, mert nála már hamarabb egyértelművé válik, hogy a kísértet valójában Csernyiczky volt. Az apróbb változtatások közé tartozik, hogy a filmből kimaradt a szepesi kormányzó, Kozanovich Felicián figurája: a regényben ő az, aki rálő a halottégetés után a háztetőn megjelenő kísértetre, és ő kéri Kaszperekné lefejeztetését is a királytól. A filmben Csernyiczky háza nem Varsóban van, hanem Tarnówban. Bánnál Csernyiczky gyújtja fel Kaszperek házát, miután Mária asszonynak hűlt helyét találja. Mikszáthnál viszont a lublói elöljárók parancsára munkások százai tüntetik el a föld színéről a Kaszperek-házat, mire a bosszúszomjas kísértet az éj leple alatt két helyen gyújtja fel a várost.

A film a történetet Csernyiczky elfogásával zárja, pedig a regény az azt követő bírósági per rövid ismertetésével ér véget, melyet anélkül vezettek le Varsóban, hogy a lublói kísértet-ügyet érintették volna, noha Lubomirsky váltig amellett volt, hogy a pénzhamisítás és a kísértetjárás összefüggnek. A hallgatásban szerepe volt Jablonszka Máriának, nehogy a nép tudomást szerezzen Ágost vele kapcsolatos terveiről. Csernyiczkyt és hét másik bűntársát Varsó főterén lefejezik, Jablonszka Máriáról pedig többé soha senki nem hall semmit.

A film belső jeleneteinek javát a Mafilm pasaréti műtermeiben vették fel. A Lubló főterén játszódó jeleneteket, Kaszperek holttestének elégetését Kőszegen rögzítették. II. Ágost király rezidenciájának filmbeli helyszíne a fertődi kastély volt. A bozlácsnyai kolostor udvarán játszódó jelenetet a Fertődhöz közeli Röjtökmuzsaj akkoriban gyermeküdülőként funkcionáló kastélyának udvarán vették fel. A Cserninczky lőtt sebéből származó vérnyomok követését, valamint Cserninczky gyújtogatásának jeleneteit Sopronban, az Ikva partján lévő Festő köznél vették fel.

 

Rendező Bán Róbert
Műfaj krimi, kaland, szatíra, vígjáték, dráma
Forgatókönyvíró Bán Róbert
Molnár Gál Péter (párbeszédek)
Dramaturg Katona Ferenc
Főszerepben Cserhalmi György
Bordán Irén
Garas Dezső
Kállai Ferenc
Zene Petrovics Emil
Operatőr Somló Tamás
Vágó Kerényi Gabi
Hangmérnök Kovács György
Jelmeztervező Kemenes Fanni
Díszlettervező Romvári József
Gyártásvezető Onódy György
Gyártás
Gyártó Mafilm, Budapest Filmstúdió
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 94 perc
Forgalmazás
Forgalmazó magyar Mokép (mozi)
magyar Dotkom Média Bt. (DVD)
Bemutató magyar 1976. november 11.
NDK 1977. december 23.
Korhatár magyar Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott (DVD)

 

 

Reviews

(No reviews yet) Write a Review