Tzumo ‎– Improvisations / Hunnia Records ‎Audio CD / Steinway D Piano – Tzumo Árpád

UPC 5999883042007 

Made in Hungary

Az egész lemez kérdőjelekkel tele, amelyeket a művész állított, pályáját ismerve sejteni, mi vezeti őt ide. Miért, miért, miért? – bontott akkord háromszor ismételve, a függőben hagyott, háttérben artikulált harmóniák, a visszafogott dinamika mind-mind a művész hektikus, motozó útkeresését tükrözi.

Tzumo a Monk Intézetben befejezett tanulmányai után hazatért Magyarországra, és ugyan belefogott több különböző zenei vállalkozásba is, szomorúan kell mégis tapasztalni, hogy képességeihez, tanulmányaihoz mérten igencsak keveset hallani róla. Pedig akadtak feladatai: Felly K, a tehetséges, kétlaki énekesnő számára komponált lemezt, amelyen közreműködik is.

Saját formációjában, az Electronic Dreamsben az ország egyik legjobb ritmusszekcióját, Borlai Gergőt és Papesch Pétert tudhatja maga mögött. Rangos fesztiválokon volt alkalma bemutatkozni. Ám dacára a támogató hazai kezdeményezéseknek, igazi áttörésről távolról sem beszélhetünk.

Tzumo rendkívüli tehetségű, érzékeny művész, ám az amerikai dzsesszélet megtapasztalása és utána a hazatérés alighanem olyan szellemi megpróbáltatások elé állítja, amelyekre talán maga sem számított. Nehéz az a zenei örökség, amit Kaliforniából hozott: a rengeteg élmény, amelyet a dzsessz óriásainak, Hancocknak, Shorternek, Coreának, másoknak a közvetlen közelsége szerzett neki, akkor ugyanolyan hatalmas lehetett, amekkora kihívást ma hiányuk jelenthet számára; az a feladat, hogy jelenlétük nélkül találja meg művészi identitását.

Tzumo lázasan keresi önmagát, és mi aggódva figyeljük a kibontakozást, amely a jelek szerint nehezebb a vártnál.
Szólólemeze négytételes zongoraszvit, nyitánnyal előlegezve és négy kisebb önálló kompozícióval zárva.

Az improvizációra fókuszálni egy lemezt azért is érdekes Tzumo esetében, mert a Monk Intézet felvételijén különösen szigorú és szűk keretekbe kell foglalni a szólisztikus hang-szer mondanivalóját. A keretek nélküli szabadság olykor megcsillan a lemez 41 és fél perce során, az alaphangra mégis a befelé fordulás, a sötét tónus jellemző, amely nem csábítja hallgatóját maradásra, de még csak töprengésre sem – száraz és sótlan a kompozíció, pont olyan, amilyen egy élményforrásától megfosztott ember hangulata.

Az Imporvisations mégis remekmű – a szó ha-gyományos értemében. A lemezen a zongora megszólaltatásának gazdag palettájáról rengeteg eszköz sorakozik föl. Az akkordok poliritmikus játéka, a perkusszív ritmizálás a zongora húrszekrényében, effektzengetés a pedállal – mind-mind a mesterektől jól megtanult leckét idézik.

A lemez egésze az út-keresésben elkeseredett művészt idézi, aki az elágazások közül nem tudva választani, megáll, és számot vet eddigi pályájával, tudásával. Úgy is mondhatnánk, hogy Tzumo tartozott ezzel a felvétellel – odaátra. Hangzó lenyomata tanulmányai sikeres lezárásának, és ha nem is túl optimista, de mégis művészi értelemben nagyvonalú felütése egy ígéretes pályának.