Superbutt ‎– Music For Animals / Double Deluxe Edition / EDGE Records 2x Audio CD 2011 / 5999505136848

Superbutt ‎– Music For Animals / Double Deluxe Edition / EDGE Records 2x Audio CD 2011

UPC 5999505136848

Description:

A Superbutt rock és metal együttes 2000-ben alakult meg Budapesten, és azóta 5 stúdióalbum került ki a kezeik közül angol nyelven, illetve a Szájon át című EP, és a Music For Animals dupla lemez kettes korongja magyarul.

Európa-szerte több mint 600 koncerten vannak túl, és lemezeik több mint tíz országban jelentek meg hivatalosan.

A Superbutt 2011. elején szerződést kapott a német Sonic Attack kiadótól, és az időközben összegyűlt dalvázlatokból és ötletekből új lemez készítéséhez látott. A részben Berlinben rögzített és kevert zenei anyag túlnyomórészt Kovács Attila gitáros és a dupla album megírására és felvételeire a zenekarhoz csatlakozott Fellegi Ádám dobos (korábban Newborn, Bridge To Solace, The Idoru) munkája, az ő – a korábbiaktól eltérő – zenei látásmódjuk pedig erőteljesen meghatározta az irányt, amerre a Superbutt elindult.

A Music For Animals dupla lemez 2011. szeptember 30-án látott napvilágot, és Európa-szerte nagyon jó kritikákat kapott a szaksajtóban.

Product Details: 

More Details:

Ami a jelenlegi tagságot illeti: a Kovács-Vörös-Fellegi-Práznek lemezkészítő csapathoz 2011 májusában, a felvételek utolsó időszakában csatlakozott Nedoluha György basszusgitáros, majd a koncertekre Erdei Attila dobos. Práznek Tamás gitáros 2012. májusában egészségügyi problémák miatt kénytelen volt abbahagyni az aktív zenélést, így a Superbutt jelenleg Kovács-Nedoluha-Erdei-Vörös felállásban folytatja munkáját.

Kovács Attila (ex-Watch My Dying, ex-Varsó): ha volt valaki, akit egyáltalán nem kellett félteni saját kiteljesedésétől, az bizonyára Attila volt, hiszen neki köszönhető az, hogy a Music For Animals új lendületet kölcsönözhet a Superbuttnak. Ennek alapja azonban a nagybetűs metal (nem mintha ez kérdés lett volna), és az alműfajok közötti lavírozás adja meg igazán azt a változatosságot, ami a korábbi kiadványok felszabadultságát hivatott új köntösben felmutatni. Riffjei és szólói egyaránt tekintettel voltak arra, hogy milyen groove-ok és hajlítások fértek eddig is bele a Superbutt repertoárjába, de akkor sem kell félteni, ha durvább reszelésekről és felgyorsításokról van szó. Játéka alapjaiban határozza meg az anyag minőségét, de erre a továbbiakban térek ki bővebben.

Práznek Tamás: az egykori technikusból teljes értékű gitárossá vált zenész jelenti egymagában azt a kapcsot, ami alapján érdemes a Music For Animals előzményekkel való kapcsolatát vizsgálni, hiszen Tamás már a You And Your Revolution felvételeiben is kimutatta a foga fehérjét, valamint fel is játszott pár témát. Ennek tükrében talán nem lövünk mellé, ha egy olyan képet rajzolnánk ki a munkafolyamatokra vonatkoztatva, amelyben Attila témáinak szerteágazó mivoltát Tamás rendezte egységbe annak minden megszokott karakteri elemével együtt, persze beadva a derekát a szigorúbb összhatásnak, ami egymagában is a legnagyobb (és feltehetően egyetlen igazán számottevő) keretet biztosítja az új lemez dalainak.

Nedoluha György (ex-A Losing Season): a legnehezebb feladat így is Györgyre hárult, hiszen a Superbutt arculatában mindig is oroszlánszerepet vállaltak Salim brutális tappingjei és futamai, amelyek azonban teljesen elmaradnak az új arculatból. Igazán kiugró basszustéma csak el-elvétve hallható a lemezen, de ebben az is közrejátszik, hogy a dalszerkezetek sem feltétlenül biztosítanak több lehetőséget annál, minthogy a riffek és váltások pusztán le legyenek követve, holott ez az izgalomfaktorból is visszavesz amellett, hogy erre volt szükség ahhoz, hogy a Superbutt tényleg újrakonstruálhassa saját arculatát. Talán emiatt is állapíthatjuk meg joggal azt, hogy összességében egyszerűsödnie kellett a zenekarnak ahhoz, hogy nyersebb megszólalást tudhasson magáénak, hiszen a korábbi technikai lehetőségek akaratlanul is összekapcsolódtak egy olyan hangulatvilággal, amitől az új anyag éppen hogy elrugaszkodni próbál.

Erdei Attila (ex-Agregator, Autumn Twilight): az átjáróház-jellegű felállás pedig nem csupán a basszusgitárnál érződik (hiszen Salimot előbb Barczi Gábor helyettesítette), hanem a doboknál is, ugyanis az anyagot még Fellegi Ádám (ex-Bridge To Solace, ex-The Idoru) játszotta fel, a koncerteken mégis Erdei Attila helyettesíti őt, ezzel is sessionként érvényesülve a bandában. Mindemellett a dobtémák kapcsán egyedül annyit lehet mondani, amit már eleve tudtunk a zenekarról: a dinamizmust a riffek mellett nagyban meghatározták az adott váltások is, és Ádám jó szokásához híven nem is sajnálta a lehető leggazdagabb cinjátékkal és szüntelen duplázással kísérni a tételeket, ami jócskán hozzáteszi a magáét a szigorúbb összképhez is. Sajnos az igazán kiugró pillanatok itt is kimaradnak, mert ahhoz olyan ritmusszekcióra lenne szükség, ahol a basszusgitár is több szabad teret kap, de funkciójához mérten a dobjáték is alárendelődhetett az új irányú riffeknek.

Vörös András: a zenekar egyetlen biztos pontja lényegében az, akinek jelenléte miatt nem is futhatna új néven a banda, hiszen hangszíne, jellegzetesen öblös dallamai, valamint szükség szerint csipkelődő, fekete humorba bocsátkozó, irodalmi igényességű szövegei mindig is nagyban hozzátettek a Superbutt folyamatos felnövéséhez. Orgánumát pedig az új dalokban is bátran kihasználja: ha kell, suttog, ha kell ordít, de azért többnyire tiszta hangjával él, mindenesetre még egy-egy kórusba is szívesen belemegy, ha a helyzet úgy kívánja. Nagy segítséget jelent számára a gitárosokkal való összjáték, hiszen több dalban is megfigyelhetünk egyfajta kérdezz-feleleket, ami jócskán előmozdítja a verzék lendületét is.