Product Overview
Lenin válogatott művei I / Selected works of Lenin vol. 1 / Kossuth Könyvkiadó 1982 / Hardcover
Hardcover 1982
ISBN: 9789630919845 / 978-9630919845
ISBN-10: 9630919842
PAGES: 610
PUBLISHER: Kossuth könyvkiadó
LANGUAGE: Hungarian / Magyar
Hungarian infromation:
Vlagyimir Iljics Uljanov, mozgalmi nevén Lenin (oroszul: Влади́мир Ильи́ч Улья́нов Ленин; születési neve Vlagyimir Iljics Uljanov; Szimbirszk, 1870. április 22. [a régi orosz naptár szerint április 10.] – Gorki, 1924. január 21.) orosz ügyvéd, kommunista forradalmár, a Szovjetunió első vezetője, marxista filozófus és teoretikus, a leninizmus névadója, a 20. századi világtörténelem kiemelkedő hatású alakja.
Orosz szülők harmadik gyermekeként, Szimbirszkben látta meg a napvilágot Vlagyimir Iljics Uljanov néven, a Lenint csak később vette fel. A Szimbirszki Klasszikus Gimnáziumot kitűnő eredménnyel végezte el, s már ekkor kitűnt társai közül a tudásával és a szorgalmával. Miután kivégezték bátyját, aki részt vett egy merényletben, szembefordult a cári uralommal és fokozatosan balra tolódva a kommunista eszmék híve lett. Joghallgatóként részt vett egy diáktüntetésen, ami miatt kicsapták a kazanyi egyetemről és így magánúton a szentpétervári egyetemen fejezte be tanulmányait, szintén kitűnő eredménnyel.
English Summary:
Vladimir Ilyich Ulyanov (22 April [O.S. 10 April] 1870 – 21 January 1924), better known as Vladimir Lenin, was a Russian revolutionary, politician, and political theorist. He served as the first and founding head of government of Soviet Russia from 1917 to 1924 and of the Soviet Union from 1922 to 1924. Under his administration, Russia, and later the Soviet Union, became a one-party socialist state governed by the Communist Party. Ideologically a Marxist, his developments to the ideology are called Leninism.
Tartalom / Contents:
| I. kötet | |
| Előszó | 5 |
| Karl Marx (Rövid életrajzi tanulmány a marxizmus ismertetésével) | 7 |
| Előszó | 9 |
| Marx tanítása | 13 |
| A filozófiai materializmus | 13 |
| A dialektika | 15 |
| A materialista történelemfelfogás | 17 |
| Az osztályharc | 18 |
| Marx közgazdasági tanítása | 20 |
| Az érték | 20 |
| Az értéktöbblet | 22 |
| A szocializmus | 29 |
| A proletáriátus osztályharcának taktikája | 31 |
| Irodalom | 35 |
| Friedrich Engels | 45 |
| A marxizmus három forrása és három alkotórésze | 52 |
| I. | 52 |
| II. | 54 |
| III. | 55 |
| Marxizmus és revizionizmus | 57 |
| Melyik örökségről mondunk le? | 64 |
| Az "örökség" egyik képviselője | 65 |
| Amivel a narodnyikság az "örökséget" kiegészítette | 75 |
| Nyert-e az "örökség" azáltal, hogy kapcsolatba került a narodnyiksággal? | 80 |
| A "felvilágosítók", a narodnyikok és a "tanítványok" | 89 |
| Mihajlovszkij úr szerint a "tanítványok" lemondanak az örökségről | 91 |
| Mozgalmunk legfontosabb feladatai | 98 |
| Mi a teendő? Mozgalmunk égető kérdései | 103 |
| Előszó | 105 |
| A dogmatizmus és a "kritika szabadsága" | 108 |
| A tömegek spontaneitása és a szociáldemokrácia tudatossága | 124 |
| A trade-unionista és a szociáldemokrata politika | 143 |
| Az ökonomisták kisipari módszerei és a forradalmárok szervezete | 176 |
| Egy országos politikai lap "terve" | 216 |
| Befejezés | 236 |
| Melléklet. Az "Iszkra" és a "Rabocseje Gyelo" egyesülési kísérlete | 239 |
| Helyreigazítás a "Mi a teendő?"-höz | 245 |
| A forradalom kezdete Oroszországban | 246 |
| A szociáldemokrácia két taktikája a demokratikus forradalomban | 249 |
| Előszó | 251 |
| A legidőszerűbb politikai kérdés | 254 |
| Mit ad nekünk az OSZDMP III. kongresszusának az ideiglenes forradalmi kormányról szóló határozata? | 256 |
| Mit jelent "a forradalomnak a cárizmus feletti döntő győzelme"? | 262 |
| A monarchikus rendszer felszámolása és a köztársaság | 267 |
| Hogyan kell "előbbre vinni a forradalmat"? | 271 |
| Honnan fenyegeti a proletariátust az a veszély, hogy meg lesz kötve a keze a következetlen burzsoázia elleni harcban? | 274 |
| Taktika "a konzervatívoknak a kormányból való eltávolítására" | 284 |
| Az oszvobozsgyenyizmus és az újiszkrásság | 287 |
| Mit jelent szélső ellenzéki pártnak lenni forradalom idején? | 294 |
| A "forradalmi kommünök" és a proletariátus és a parasztság forradalmi-demokratikus diktatúrája | 297 |
| Az OSZDMP III. kongresszusa és a "konferencia" néhány határozatának futólagos összehasonlítása | 305 |
| Gyengül-e a demokratikus forradalom lendüllete, ha a burzsoázia eltántorodik a forradalomtól? | 308 |
| Befejezés. Merjünk-e győzni? | 317 |
| Utószó. Még egyszer az oszvobozsgyenyista irányzatról, még egyszer az újiszkrás irányzatról | 326 |
| Miért dicsérik a polgári liberális realisták a szociáldemokrata "realistákat"? | 326 |
| Martinov elvtárs újra "elmélyíti" a kérdést | 332 |
| A diktatúra vulgáris polgári ábrázolása és Marx nézete a diktatúráról | 338 |
| A párt újjászervezéséről | 346 |
| I. | 346 |
| II. | 349 |
| III. | 352 |
| A moszkvai felkelés tanulságai | 354 |
| Ki az útra | 360 |
| Herzen emlékére | 367 |
| A nemzetek önrendelkezési jogáról | 373 |
| Mi a nemzetek önrendelkezése? | 375 |
| A kérdés konkrét történelmi felvetése | 379 |
| A nemzeti kérdés konkrét sajátosságai Oroszországban és Oroszország polgári demokratikus átalakulása | 382 |
| "Prakticizmus" a nemzeti kérdésben | 385 |
| A liberális burzsoázia és a szocialista oppurtunisták álláspontja a nemzeti kérdésben | 390 |
| Norvégia különválása Svédországtól | 398 |
| Az 1896. évi londoni nemzetközi kongresszus határozata | 402 |
| Az utópista Karl Marx és a praktikus Rosa Luxemburg | 406 |
| Az 1903. évi program és likvidálói | 411 |
| Befejezés | 418 |
| A háború és az oroszországi szociáldemokrácia | 422 |
| A nagyoroszok nemzeti büszkeségéről | 428 |
| Az Európai Egyesült Államok jelszaváról | 432 |
| A "Szocial-Demokrat" szerkesztőségének megjegyzése az OSZDMP Központi Bizottságának a háborúról kiadott kiáltványához. Az Európai Egyesült Államok jelszaváról | 436 |
| Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka | 437 |
| Népszerű tanulmány | 437 |
| Előszó | 441 |
| Előszó a francia és a német kiadáshoz | 443 |
| I. | 443 |
| II. | 443 |
| III. | 444 |
| IV. | 445 |
| V. | 446 |
| Jegyzetek | 533 |
| Képmellékletek |
