Kormos István - Mese Vackorról, egy pisze kölyökmackóról / Audio Book 2005 / Elmeséli: Hernádi Judit / Parlando Hangos Mesekönyvek / Hungarian Story for Children by István Kormos / Read by Judit Hernádi

ISBN 9789632179278 / 978-9632179278

ISBN-10: 9632179277

MADE IN HUNGARY

PUBLISHER: PARLANDO

TOTAL TIME: 79 minutes

Hungarian Summary:

Megismerünk egy pisze kölyökmackót, aki mindig elcsavargott az erdőn; Vackor elindul az óvodába; Vackor az óvodába érkezik; Vackor bemutatkozik a gyerekeknek; Vackor megmondja, hogy nem szereti a mézet; Vackor elalszik; Betörik Vackor orra; Vackor honvágyat érez; Vackor megtanul játszani; Egy mulatságos tornaóra, amikor végre mászhatott Vackor; Vackor első napossága; Doktor Schindler Frigyes és Vackor beszélgetése; Fölkerekedik az óvoda; Vackor fürdik a Balatonban; Vackor medvést játszik; Vackor levelet írat haza; Hazatérés a Balatonról; Vackor születésnapja, amikor végre megszereti a mézet; Mesék napja az óvodában; Vackor elbúcsúzik az óvodától, és iskolába megy.

A híres, neves, nevezetes, piszénpisze kölyökmackó óvodai kalandjait, amelyeket mi is oly szívesen hallgattunk gyerekkorunkban, most a mi gyerekeinknek meséli egy bársonyosan meleg, jól ismert hang.

Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő; második felesége Rab Zsuzsa költőnő.

Vallomásai szerint 20 évesen kezdett verset írni. 1943 októberében jelentek meg először versei. A Magyar Út szerkesztőségében megismerkedett Szijgyártó Lászlóval, akihez rendszeresen feljárt magánegyetemi órákra. A háború után dolgozott a Püski Kiadónál. Lektori tevékenységet folytatott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban Művészeti Tanácsának ösztöndíjasaként az Egyetemi Nyomdában, a Szikra Könyvkiadónál, majd 1948-ban az Országos Könyvhivatalban. 1949-1950 között a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat dramaturgja, majd 1950-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője lett haláláig. Szerkesztette a Kozmosz-sorozatot, amely számos tehetséges költőt indított el a pályán. 1963-1965 között Párizsban élt, a Seuil és Gallimard kiadóknak lektorált. Baráti viszony fűzte Gara Lászlóhoz. Az 1950-es években elhallgatott. 2 évtizeden át csak gyermekversei és műfordításai jelentek meg. Fordította Geoffrey Chaucer, Burns, Puskin, Molière és André Frénaud műveit.

Első könyve, Az égigérő fa (1946) verses meséket tartalmazott, első verseskönyve, a Dülöngélünk 1947-ben jelent meg. Ezután hosszú éveken keresztül csak verses mesék, mindenekelőtt a Vackor-történetek szerzőjeként van jelen az irodalomban, hallgatása mögött politikai és magánéleti okok is meghúzódnak. 1971-ben tért vissza költőként: a Szegény Yorick kötettel. A kevésszavú költőnek még egy könyve készült el: az N. N. bolyongásai (1975). Versei a Népszabadságban, az Élet és Irodalomban jelentek meg. Költészetét a szegénységgel való érzelmi azonosulás és sajátos népi szürrealista hang jellemzi.

Hernádi Judit (Budapest, 1956. április 11. –) Jászai Mari-díjas magyar színésznő, énekes, érdemes művész, Tarján Zsófia énekesnő édesanyja.

1978-ban végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és karrierje a Vígszínházban indult. 1986 óta szabadfoglalkozású kis megszakítással (1992–94 között) a Művész Színház társulatának tagja volt. Kedvelt szinkronszínésznő, közel 300 filmben hallható egyedi hangja. Számos filmben szerepelt, emellett rendszeresen látható különböző politikai-közéleti kabarékban, paródiaműsorokban (Heti Hetes, Gálvölgyi Show, Bajor Show, Szeszélyes évszakok).

17 évesen gyámhatósági engedéllyel ment férjhez, de két évvel később, főiskolás korában már elváltak.Aztán élettársi kapcsolatban élt Tarján Pál operaénekessel, akitől a lánya, Tarján Zsófia Rebeka született 1986-ban. Majd 12 éven át Görög László volt az élettársa, akivel 2003-ban szakítottak.

2009-ben és 2011-ben ő volt a Csillag születik tehetségkutató versenynek az egyik zsűritagja.

“Hol volt, hol nem, messze, messze, volt egy boglyos, lompos, loncsos és bozontos, Vackor nevű kicsi medve, nem is medve, csak egy apró, lompos, loncsos és bozontos, piszén pisze kölyökmackó.”

Előadja: Hernádi Judit

Hangmérnök: Levacsics Péter

Zene: Kovács Tamás

Rendezte: Bajomi András

Eredeti rajzok: Reich Károly

Borítóterv: Veress Tamás

Művészeti vezető: Földvári Csaba