Kassai Lajos – íjkészítő mester – a modernkori lovasíjászat megteremtője 1960. szeptember 16-án született Kaposváron. A nyolcvanas évek közepétől íjkészítőként tevékenykedett, és eredményes versenyző volt a terepíjász szakágban. Majd Cs. Sebestyén Károly és Dr. Fábián Gyula munkássága alapján modern anyagok és technológiák felhasználásával rekonstruálja a honfoglalás kori magyar íjat, és elkezdi sorozatgyártását (elsőként a világon). Alapmottója: „nem az ősöket kell követni, hanem azt, amit az ősök követtek.”
A nyolcvanas évek végén kidolgozta a lovasíjászat versenyszabály-rendszerét, és a kilencvenes évek elejétől elkezdte az új sportágat terjeszteni először Magyarországon, majd Európában, az USA-ban és Kanadában.
Megismerkedett a Zen íjászattal Japánban (Kamakura), majd Kínába, Shaolinba utazott.
Megírta Lovasíjászat című könyvét, amelynek azóta megjelent az angol, a német és az orosz fordítása is.
A lovasíjászat létrehozásáért és a világban való terjesztéséért 2003. augusztus 20-án Mádl Ferenc köztársasági elnöktől a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át.
2016. március 15-én Áder János, Magyarország köztársasági elnöke, március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott Kassai Lajos részére, az ősmagyar hagyományok felelevenítését és átörökítését a hazai lovasíjász sport megteremtésével és népszerűsítésével szolgáló, értékteremtő munkája elismeréseként!
Minden eddigi versenyt megnyert, és öt Guinness világrekordot sikerült felállítania.
Ő az egyetlen ember a világon, aki képes volt váltott lovakon megállás nélkül 24 órán keresztül lovasíjászni.
A 4. világrekordját tanítványaival együtt, 2009. december 5-én állította fel a Budapest Sportarénában. Vágtató ló hátáról 12 db 30 cm átmérőjű feldobott korongot lőtt le 17,80 másodperc alatt.
Majd megdöntve ezt a világrekordot, 2011. december 4-én, ugyanitt 14 korongot lőtt le 19,85 másodperc alatt több mint 8.000 néző szeme láttára. Jelenleg a világ 16 országában tanít.
Tagja a Megszállottak Klubjának.
2011. január 8-án a Testnevelési Egyetem elfogadta a Kassai Lajos által kidolgozott gyakorlati oktatást és elindította lovasíjász képzést, a világon elsőként Magyarországon lehet lovasíjász tanári diplomát szerezni.
2012. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján kitüntetésben részesült, ettől a naptól Kassai Lajos a Magyar Kultúra Lovagja.
A Kassai-féle lovasíjász módszer 2012-ben került a Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Nemzeti Nyilvántartásába. 2013-ban Hungarikummá lett nyilvánítva.
„Lovasíjászat” című könyve ötödik kiadását éri meg Magyarországon.

Itt írja le ars poeticáját:

„Alapvetően két embertípus van, a kérdés embere és a felelet embere. A kérdés embere az állandóan kutató, tapasztalni, megismerni akaró ember. A felelet embere pedig azt mondja, vallása már mindenre megadta a választ, és visszavonul a hitének megfelelő rítusokba. Az én életem mintha mindkettőt tartalmazná. Én mindent ki akartam próbálni, és azt mondtam, csak az ostobák akarnak a mások kárán tanulni, és nincs fontosabb az egyéni tapasztalásnál. A tudás az egyedüli kincsünk, amit nem vehetnek el tőlünk, és egyben a legarisztokratikusabb dolog is a világon. Most, hogy elértem életem delét, egy napfényes tisztásra jutottam, magam mögött hagyva a kérdések és a vágyak kínzó dzsungelét. Sokkal több az elfogadás, mint a változtatni akarás bennem. A lovasíjászat, ami egykor táltos lovon repített térben és időben, ma már egyre inkább egy rítus számomra, keretet adva hétköznapjaimnak, életemnek. Egyszerre jelenti számomra a tudományt, a művészetet és a vallást. Megpróbáltam a józanészre támaszkodva a lehető legtöbbet megtudni erről a tevékenységről, majd képességeimhez mérten művészien bemutatni, és mire eljutottam idáig, azt vettem észre, hogy hitemmé vált.”