Product Overview
Féltékenyek- Garrenek 2. / AUTHOR: MÁRAI SÁNDOR / Libri Kiadó 2015 / HARDCOVER
ISBN: 9789632276137 / 978-9632276137
PRINTED IN HUNGARY
LANGUAGE: HUNGARIAN / MAGYAR
540 pages
Valamikor ez volt a világ közepe. A Zendülők című regény folytatásáról, a Garrenek műve-sorozat második kötetéről így írt Márai 1940-ben: "Tizennyolc éves voltam, mikor elkerültem szülővárosomból, s a vonaton, mely éjszaka vitt Prágán át Lipcse felé, úgy éreztem, egyszer regényt írok a Városról, melyet elfoglaltak az Idegenek, s a Város és egy család egyfajta kultúrával tud csak védekezni a barbár hódítók ellen. S tizenhét esztendő múltán csakugyan nem lehetett már halogatni a Féltékenyeket, megírtam ezt a könyvet, s ugyanakkor tudtam, hogy a Garrenekkel még dolgom lesz az életben, ha élek, tíz vagy húsz esztendő múltán, amikor ők is öregedtek és változtak, az élmény törvénye szerint."
Az Apa, a Város és a Garren család regénye a múltat és az író számára oly fontos légkört idézi meg. Élhető-e a jelen a múlt nélkül, és van-e jövő egy színfalakkal teli, gyökértelen világban? A második részben, Az Idegenekben a Garren család története az Apa halálával és a Város idegenek kezére kerülésével folytatódik, s halad a felbomlás felé.
A kötet az 1937-es kiadás alapján a Féltékenyek és Az Idegenek című művet adja közre.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
