A Müller Péter Sziámi énekes és Gasner János gitáros fémjelezte Sziámi csapata új, érdekes, színes lemezzel jelentkezett. Ötletgazdag szövegek, sokszor nagyon is fülbemászó dallamok, amelyeket befogadni sem nehéz. A hazai alternatív színtér egyik jeles csapata, a Sziámi összeállítása az elmúlt időszakban kissé átalakult. A dobos posztra a Másfélből érkezett Ujj Zoltán, míg billentyűsnek az a Horváth Bálint jött, akit eredetileg tulajdonképpen csak beugrónak szántak a kapolcsi fellépésekre, ám aztán ittragadt a zenekarban. További hírek szerint egyébként visszatér a csapatba a volt basszusgitáros, Patrick McMullan (az új lemezt még Havas Miklóssal vették fel), és változás várható a női vokalista posztokon is, mivel Szalai Anesz szólólemezt készít, így ő most inkább arra koncentrál.

A Sziget-fellépésen mindenesetre nagy sikere volt a csapatnak, amit megalapozott legújabb CD-jük, mely Az Isten álljon meg! címet kapta. A lemez számai magukban hordozzák a Sziámi-hagymányokat, sőt, egy kissé túl is lépnek rajta, mert sokkal inkább felszabadultabbnak érzem ezt az albumot, mint a korábbiakat. Persze ez a felszabadultság csak önmagukhoz mérhető, hiszen nem felhőtlen happy-érzésről van itt szó, hanem inkább a zenék terén, amely a remek Gasner János (GAS) érdeme.

Hangulatában kapunk itt súlyosabb témákon túl latinos könnyedséget, reggea-ritmust, népzenei hatásokat is magába olvasztó szerzeményeket, és persze számos olyan felvételt, amelyekben a dallamváltások kívánnak meg tőlünk állandó figyelmet. No meg persze a dalszövegek, amelyek már átlépnek költészetbe is, és ami mindig erőssége volt a Sziáminak. Meglepő címekhez meglepő szövegek is tartoznak, amelynek mondanivalóját mindenki dekódolhatja magának. Jelen helyzetünkről szólnak, és bizony mindenki megkapja benne a magáét. Az Elég zsidó az emberi elhidegülésről, a Mondjon le! természetesen a politikusokról, a Langyos, szürke az általános állapotokról, az Annyit szív a gyerekkor és a felnőtté válás nehézéségeiről számol be "sziámi" módra. Nagyon érdekes és hatásos a Síntévesztő szövege, amely egy József Attila-parafrázis a Születésnapomra című költeménye alapján. Külön kiemelendő, hogy az egész lemez inspirálója a fogyatékos színészekkel működő Baltazár Színház volt, amellyel hosszabb ideje ápol jó kapcsolatokat Müller Péter Sziámi.

Az biztos, hogy megfelelő kedély- és lelkiállapot és ráhangolódás kell a Sziámi zenéire. Ez alól ez az album sem kivétel. Mégis, a dallamok játékossága miatt ez a lemez könnyebben befogadható. Ezzel az albummal a Sziámi biztos, hogy újabb híveket fog magának toborozni, és újra ott lehet az alternatív listák élén.

Gasner János – zene, gitár, vokál, dob
Müller Péter Sziámi – ének
Puskás Büfé Andrea – ének, vokál
Czerovszky Henriett – vokál
Markó Tamás –basszusgitár
Papócsi László – billentyűk
Győrffy László – tenor szaxofon
Huba Zoltán – szoprán szaxofon