Product Overview
Az idegenek / AUTHOR: MÁRAI SÁNDOR / HELIKON KIADÓ, 2006
ISBN: 9789632270289 / 978-9632270289
PRINTED IN HUNGARY
LANGUAGE: HUNGARIAN / MAGYAR
256 pages
A város elveszett. Bevonultak az idegenek, eleinte úgy tettek, mintha maguk is zavarban lennének attól, hogy be kellett vonulniuk. Aztán lázas tevékenységbe kezdtek. Rendeleteket adtak ki, értelmetlen tiltakozásokat és fenyegetéseket: nem lehet egyszerre járni a városlakóknak az utca mindkét oldalán, nem szabad közel lépni a katonákhoz. Ilyeneket. Izgatottságukban belőttek Garren Gábor ablakán, aki pedig egyetlen városlakóként farkasszemet nézett a főtéren a vezénylő tábornokkal, és tiltakozott. Előző este, az utolsón, a bevonulás hírének hallatára bált rendeztek, búcsúbált a helybélieknek. Méltósággal. Aztán pedig elkezdte számba venni, mi mindent vesznek majd el tőle az idegenek. Mikor a végére ért, haldokolni kezdett. Halála hírére visszatértek fiai a távoli földrészekről, és a város egyetlen emberként járt lábujjhegyen. De az idegenek mindenütt jelen voltak már. Megjelentek a gyászszertartásokon is. Beköltöztek a székesegyházba, jelenlétükkel megfosztották a családtagokat a rangjukhoz méltó gyásztól. A kirakatban elpattant a hárfa húrja, a maradék Garrenek felébredtek, és mások voltak már, mint addig. Az apának a lelke is szertefoszlott.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.
