Abigél - forgatókönyv by Szabó Magda / Movie script for the Hungarian film based on the classic novel / Európa Könyvkiadó 2009 / Hardcover

Hardcover 2009

ISBN-10: 9630788403

ISBN: 9789630788403  /  978-9630788403

PAGES: 219

PUBLISHER: Európa Könyvkiadó

LANGUAGE: Hungarian / Magyar

Hungarian Summary:

Szabó Magda nem sokkal a regény megszületése után dolgozni kezdett a filmes adaptáción. „Én most nyakig vagyok az Abigél tévéforgatókönyvében” – újságolta egy 1971 szeptemberében kelt levelében. Az írói hagyatékban fellelt kész filmforgatókönyv, amelyet technikai utasítások nélkül, illusztrált irodalmi forgatókönyvként adunk közre, 1976-77-es keltezésű. A Zsurzs Éva rendezte, remek színészi alakításokat őrző, ma már ugyancsak klasszikus négyrészes tévéfilmsorozat 1978-ban készült el. A forgatókönyv jelenetezése, dialógusai feszesebb, dramatizáltabb formába sűrítik a regényt: semmi nem vész el, csak átalakul. A film is meglehetősen pontosan követi a forgatókönyvet, bár egy-egy epizód kimaradt, néhány mondat más szereplőtől hangzik el, Hajdú tanár úr a filmben tanárnő, olykor változik a szórend – ezek azonban jelentéktelen eltérések. A regény, a forgatókönyv és a film szelleme ugyanaz: Szabó Magda szelleme.

About the Author:

SZABÓ MAGDA 1917–2007

1917. október 5-én született Debrecenben. Érettségi vizsgáját 1935-ben tette le szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen szerzett latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát. Ugyanebben az évben kezdett el tanítani is: két évig szülővárosában, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban dolgozott. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa 1949-ben történt elbocsátásáig. Ebben az évben visszavonták tőle a már odaítélt Baumgarten- díjat. 1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor (1913–1982) íróval. (Emlékeit Megmaradt Szobotkának című könyvében írta meg.) Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit Bárány, illetve Vissza az emberig címmel. A háború után az élet újrakezdésének erkölcsi konfliktusait fogalmazta meg. 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. 1958-ig nem publikálhatott, ebben az időszakban alkotott műveit csak később adták ki. Ekkortól kezdett áttérni a regényírásra. Az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára a szélesebb körű ismertséget. 1959-től szabadfoglalkozású író. Lélekábrázoló regényeiben: a Pilátus (1963), A Danaida, a nőalakok emberi kapcsolatait, belső világát elemzi. Önéletrajzi ihletésű munkái az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is. Történelmi színdarabjai közül a Kiálts, város! (1971) szintén Debrecen múltját jeleníti meg. Míg az előzőkben Debrecen iránti "hűségnyilatkozatát" fogalmazza meg, A szemlélők (1973) vallomás a hazaszeretetről, az együvé tartozás erejéről.