Közvetlenül az ezredforduló előtt felbukkant egy ez idáig mindössze egyetlen albumon megörökített, egészen különleges formáció: a vérbeli etno-jazz muzsikát játszó Attacca.

Az Attacca a jazz-el, valamint a klasszikus és kortárs zenei hagyománnyal ötvözi a magyar és balkáni népi muzsika elemeit, és gyakran aszimmetrikus ritmusokkal fűszerezi a már eleve izgalmas témákat és motívumokat.

Jó példa erre az albumot nyitó, magyarlapádi népdalt feldolgozó „Addig, babám, szerettelek”, melynek legfőbb különlegessége: a koreografált néptánc szólisztikus beépítése a kompozícióba, erejét pedig a sokszínűségbe bújtatott egységnek, vagy inkább az egységbe bújtatott sokszínűségnek köszönheti. S ugyan nem húzható szigorú párhuzam a lemezindító szám, és az anyagot lezáró „S Úgy elmegyek” között, a lomha ütemeivel különös, szomorú feszültséget fenntartó egyházaskozári dallam és szöveg feldolgozása nem kizárólag a hegedű szerepeltetésében emlékeztet a korábbi kompozícióra, hanem valamiképp – mintegy egyfajta ívet lezárva – diptichonszerű párja is a másiknak.

A zenekart kiváló muzsikustársakkal közösen alapító és a számok mindegyikét szerzőként jegyző Hetessy Csaba keleti és arab klasszikus zenék iránti érdeklődése legfőképp az arab szövegű „Ahlam” című számban mutatkozik meg, melyben az orientalizmus szintén a nyugati és balkáni kultúrákkal keveredik – az együttes egészen sajátos stílusát öltve magára. És persze, hiszen már a dal címe is ezt sugallja, lényegében ugyanezek az elemek jelennek meg az „Oriental” című számban is, habár ezúttal markánsan jazzes beütéssel és scatre emlékeztető énekkel egyetemben.

Az albumon hallható többi kompozíciót a már említett alkotóelemek különféle arányú ötvözésével alkotta meg Hetessy Csaba, kinek hol vegytisztán jazzes jellegű, hol klasszikus elemekkel kevert zongorajátéka többnyire meghatározza a számok hangütését, ugyanakkor izgalmas pillanatokkal ajándékoznak meg minket Schweigert Krisztián és Kovács Zsolt helyenként észak-afrikai hangulatokat idéző gitár–ütőhangszer rögtönzései, valamint Tallián Tamás nem egyszer tárogatóra emlékeztetően folkos oboajátéka