• Barcode: 5 991813 109521
• Matrix / Runout: VIDEOTON DIGIP HCD 31095
• SPARS Code: DDD
• Rights Society: ARTISJUS
• Rights Society (Right societies control): BIEM

Budapest Festival Orchestra (Budapesti Fesztiválzenekar) Fischer Iván

1907-től kezdődően a szentpétervári származású Szergej Pavlovics Gyagilev – az Orosz Balett (Ballets Russes) társulatának vezetőjeként – orosz zenei koncerteket, opera és balett előadásokat szervezett a Párizsi Operában. Igor Sztravinszkij (1882-1971) tőle kapott megbízást első színpadi művének megírására, melynek témája egy orosz tündérmese.

A Tűzmadár (The Firebird) komponálását Rimszkij-Korszakov oroszországi nyaralójában kezdte el, s a Gyagilev által rövidre szabott határidőre fejezte be Szentpéterváron. A mű 1910. június 25-én lezajlott párizsi bemutatója Sztravinszkijt az ismeretlenségből az elismertség rivaldafényébe repítette. Claude Debussy és sokan mások gratuláltak a zeneszerzőnek az előadás után. S a francia impresszionista zene fő képviselőinek – Debussy, Ravel – világa mellett megjelent a 20. század egyik meghatározó zeneszerzője, Igor Sztravinszkij, a maga nyers, orosz népdalokat is feldolgozó rendkívül színes és újszerű zenei világával.

A Tűzmadár egy másik orosz zeneszerző, Csajkovszkij színpadi műve – a Hattyúk tava – után a legtöbbet játszott balett zene lett, s zenéje számos zeneszerzőre fejtett ki hatást később.

Sztravinszkij leíró zenéje Rimszkij-Korszakov 19. századi zenei forma-és dallamvilágából eredeztethető – ahogy a zeneszerző ezt 1962-ben a Szovjetunióban tett útján megjegyezte – de már vérbeli, érett Sztravinszkij-zene, tele váratlan zenei lépésekkel, fordulatokkal, szokatlan hangszeres ötletekkel (pl. hegedű üveg-glissando alkalmazása először ebben a műben), kiemelkedő hangszereléssel.

A balett szerzője a jó és a gonosz orosz meséjét formázta meg a felnőtt közönség részére; a tündéri Tűzmadár és az ördögi Kascsej történetét Iván cáreviccsel. Ő az, aki betéved a gonosz birodalmába a Tűzmadarat kergetve, akit foglyul ejt, majd elenged. Ezzel lekötelezi a Tűzmadarat, aki Iván cárevics segítségére siet a cselekmény második felében. A cárevics ifjú leányok bűvkörébe kerül, így jut el a gonosz palotájáig. Ivánt elfogják Kascsej szörnyei, de segítségül hívja a tündért, aki elvezeti a gonosz Kascsej életét jelképező tojáshoz a hős cárevicset. Ő összetöri azt, s a gonosz elnyeri büntetését, Kascsej elpusztul, Iván pedig elnyeri ifjú arájának kezét.
 
Sztravinszkij alapvetően kétfelé bontja a cselekmény zenei bemutatását, a Tűzmadár és Kascsej is önálló zenei karaktert kap. Kascsej elvarázsolt kertjének zenéjében – a mű bevezető részében – a mélyebb hangregiszterű fagott és vonósok szólamaitól kúszik felfelé a dallam, egyre feljebb, klarinétok, rézfúvósok jelennek meg a hangzást erősítve, s felhangzik a híres üveg-glissando effekt a hegedűkön. Erre néhány évvel a bemutató után maga Richard Strauss is rácsodálkozott.

A Tűzmadár balett az ötletgazdag dallami invenciók mellett a ritmikai játékok tárháza. Félelmet kelt, feszültségből oldást varázsol, alakzatokat képpé, a képeket összetett motívumokká alakítja a szerző a zenében. Előkészíti, leírja a várható cselekmény újabb és újabb fordulatait, s nem ritkán váratlan fordulatokkal él a balettban.
 
Sztravinszkij a partitúrában bravúrosan fest az ötvonalas rendszerben, tökéletes leíró zenét alkotott. A diatonikus, kromatikus dallamok mellett a tonika lebegtetésével bitonális megoldásokat is alkalmaz. A záró-himnusz egy orosz népdal feldolgozása. A Berceuse – Kascsej halála – egy igazi tűzijáték, nagyzenekari pergőtűz rézfúvós csillogással. Pazar a nagyzenekari hangzás, szerephez jut a műben a hárfától az üstdobig minden hangszer.

A Petruskát Sztravinszkij zenekarral kísért zongoradarabnak szánta, ebben a formában kívánta megörökíteni az orosz népmesék tragikus figuráját. Gyagilev azt tanácsolta Sztravinszkijnak, írjon ebből az anyagból táncjátékot. Elgondolása szerencsés volt; a darab az 1911-es párizsi bemutatón olyan nagy sikert aratott, hogy szerzője - akit a Tűzmadár bemutatóján már felfedezett a világ - hosszú időre irányt szabott az új európai zene stílusának.

A Petruska zenéjét népi elevensége, humora, realisztikus ábrázolókészsége és mély költészete mellett számos bravúros zeneszerzői tulajdonság avatja korszakalkotó remekművé.

TRACKLIST:

A Tűzmadár-szvit / The Firebird-suite (Recorchestrated in 1919)
1. Introduction
2. The Firebird and its dance
3. Variation
4. Ring-dance of the princesses
5. Infernal dance of Kaschey
6. Lullaby
7. Finale

Petrushka (Revised in 1947)
8. Part I - The shrove-tide fair
9. Danse russe
10. Part II - Petrushka
11. Part III - The Blackamoor
12. Valse
13. Part IV - The shrove-tide fair
14. Wet-nurses' dance
15. Peasant with bear
16. Gypsies and a rake vendor
17. Dance of the coachmen
18. Masqueraders
19. The scuffle
20. Death of Petrushka
21. Police and the juggler
22. Apparition of Petrushka's double