• Design – Marianne Szilasi
• Double Bass [Bőgős] – Albert Mácsingó (tracks: 1-1 to 1-27), György Kerekes (tracks: 1-1 to 1-27), Károly Kodoba, "Ica" (tracks: 2-1 to 2-8), Márton Kovács (2) (tracks: 1-1 to 1-27)
• Edited By – László Kelemen (tracks: 2-1 to 2-8), Péter Éri (tracks: 1-1 to 1-27), Zoltán Kallós (tracks: 2-1 to 2-8)
• Engineer [Balance] – János Bohus (tracks: 2-1 to 2-8)
• Fiddle [Kontrás] – Béla Kodoba (tracks: 1-1 to 1-27)
• Fiddle [Primás (first)] – Béla Kodoba, Ignác Kodoba (tracks: 1-1 to 1-27), Márton Kodoba (tracks: 2-1 to 2-8), Náci Mácsingó (tracks: 1-1 to 1-27), Zsiga Kozák (tracks: 1-1 to 1-27)
• Liner Notes – Gyula Pálfy
• Liner Notes [English Translation] – Sue Foy
• Photography – Béla Kása
• Producer [Recording] – László Kelemen (tracks: 2-1 to 2-8)
• Recorded By [Collector 1963, 1964-65, 1969] – Zoltán Kallós (tracks: 1-1 to 1-27)
• Recorded By [Collector 1963] – Bertalan Andrásfalvy (tracks: 1-1 to 1-27)
• Recorded By [Collector 1969] – György Martin (tracks: 1-1 to 1-27)
• Viola [Bráscás] – Imre Moldován, István Moldován, Misu Radák (tracks: 1-1 to 1-27)
• Vocals – Anna Pap (tracks: 1-1 to 1-27), Mihály Juhos (tracks: 1-1 to 1-27), Mihályne Juhos (tracks: 1-1 to 1-27), Mária Juhos (tracks: 1-1 to 1-27)

A felvételen hallható, legnagyobbrészt hangszeres tánczenét, az 1920-ig Magyarországhoz tartozó Kolozs megyei, magyarpalatkai cigányzenészek szolgáltatták. A Palathka névalak 1296-ból fordul elő először. Ma nagyobbrészt románok, valamint magyarok és cigányok lakják. Palatka az Erdélyi Mezőség középső részén van. „A Mezőség a Kis- és a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos közötti kopár, közép-erdélyi dombvidék összefoglaló tájneve. A mintegy 300 magyar, román és szász települést magába foglaló terület a régi Kolozs, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód, Torda-Aranyos és Maros-Torda megyék egymással érintkező vidékein fekszik.

A Mezőség régies, de gazdag és fejlett tánc- és zenekultúrája több tényező együtthatásának köszönhető. Ez a közép-erdélyi nagytáj őrzött meg a legtöbbet az erdélyi reneszánsz és barokk örökségéből, s ezt fejlesztve alakította ki a sajátos újabb erdélyi tánc- és zenestílust. A későbbi magyarországi új stílus és más idegen, polgári hatások ide csak későn jutottak el, s ezeket erős válogatással olvasztotta magába. A magyar, román, cigány és szász kultúra összefonódása, kölcsönhatása itt fokozta a legmagasabbra az erdélyi tánc- és zenekincs gazdagságát. A táncok és táncdalok állandó csereberéje következtében a Mezőségen összemosódnak a magyar és román jellegzetességek határai, s valódi zenei és táncbéli kétnyelvűség érvényesül. A képet tovább színezik a hajdan eltérő jogállású — jobbágyi, kisnemesi és mezővárosi — közösségek árnyalatnyi különbségei is. A nemzetiségek, a falvak és falucsoportok eltéréseiben a közép-erdélyi tánc- és zenestílus fejlődési fáziskülönbségeit szemlélhetjük.” A Mezőség a magyar néprajzkutatás sokáig elhanyagolt területe volt. Éppen zenei és táncbéli gazdagsága lett figyelemébresztő.

A cigányok nagyobb tömegű feltűnése Európában a 15. századtól igazolt. Erdély területéről első okleveles említésük 1568-ból való. A 15—18. században nevelődtek bele környezetük zenei hagyományába. A cigányzenekarok a 18. sz. második felében váltak általánossá Magyarországon.

A palatkai zenész cigányok az ún. erdélyi magyar cigányokhoz tartoznak. Az elő-előforduló zenei önellátás ellenére a palatkaiak sok falut kiszolgáltak. Magyarul már nem' beszélnek, de református vallásúak. Emberemlékezet óta magas színvonalon látják el otthon és a környékbeli falukban a rendszeres zeneszolgáltatást, de esetenként vállalják távolabb is. Az 50-es évek első felében egyidejűleg 5 bandát tudtak kiállítani, napjainkban már csak egyet. A teljes zenekar: 2 prfmás, 2 kontrás és 1 bőgős. Itt még ma sem dívik a sok helyen már általános, újabb hangszerekkel működő zenekar. A hagyományosnak tekinthető táncélet megszűnése óta, az 50-es évektől, nem tudják muzsikálásból fönntartani magukat. Azóta kénytelenek állást vagy idénymunkát keresni. A prímások játékmódjának jellemzője, hogy a bal csuklót betámasztva tartják a hegedűt. Üres húrt alig, a negyedik ujjat inkább csak melizmáknál használják, a fekvésváltás viszont gyakori. A hangszereket általában a szokásosnál magasabbra hangolják, mert így áthatóbb a hangjuk. Két prímás esetén gyakori az oktávpárhuzam. A kíséret tömörségét szolgálja, hogy két „brács” van a zenekarban. E hangszereken a húrtartó láb egyenesre van vágva, és így a három húr egyidejűleg szólaltatható meg. A húrokon többnyire dúr hármashangzatokat fognak. A célszerűséget követi a nagybőgő is: G húrját elhagyják, csak három, házilag készített bélhúrt szerelnek föl úgy, hogy az A-húr van középen. Gyári vonókat csak a prímások használnak, a brácsások és a bőgősök házilag készített vaskosabbakat. A Kárpát-medence régies vidékein gyakori, hogy a hangszeres és vokális dallamok hangsora nem illeszkedik a temperált hangrendszerhez, mivel nem ebben a hangrend-szerben gondolkodnak. A népzenei lejegyzésekben ezért van gyakran t vagy i jel a hangjegyek fölött. Az alkalmazott dallamok — mint Erdély-szerte — két nagy csoportra oszthatók aszerint, hogy kizárólag hangszeres vagy énekelt formában is ismertek.

A szövegek ismerete csak a magyar és román népességre jellemző, a zenész-cigányok viszont rengeteg dallamot ismernek, de szöveget gyakorlatilag nem. A cigányzenészek mint zeneszolgáltatók elsősorban nem saját hagyományaik hordozói, hanem az őket körülvevő társadalom zenei kiszolgálói. A táncdallamok hovatartozásáról megjegyzendő, hogy már Lajtha Lászlónak is feltűnt 1943-ban, a szintén mezőségi Szépkenyerűszentmártonban, hogy néhány kivételtől eltekintve az egyes dallamokhoz kapcsolódó etnikai tulajdonérzet falvanként változhat.

A táncok hagyományosan nem önállóan jelennek meg. „A táncrend vagy táncciklus a hagyományos tánckészlet... táncaiból kialakult szvitszerű táncfüzér, amelyben a táncok sorrendje meghatározott. A szünetekkel elhatárolt, 3—5 táncból álló, fél- vagy egyórás táncciklust egyazon partnerrel táncolják végig, közben lekérés vagy párcsere nincs. A néptánc e legnagyobb zárt formai, zenei és funkcionális egysége a táncmulatság folyamán alig módosulva ismétlődik. Felépítése viszonylag lassan változik, s zártságát a paraszti hagyományozás utolsó szakaszáig megőrizte.” A táncciklus megjelölésére szolgáló helyi terminus az egy pár v agy egy pár tánc. A történeti részletezés helyett itt most elegendő annyi, hogy a táncciklus alapformája itt is, mint a Kárpát-medencében mindenhol, egykor a következő volt: gyors férfitánc (sűrű magyar); lassú páros tánc (cigánytánc); gyors páros tánc (szökős). E hajdani táncciklusból, az utóbbi kb. 100 év divathullámainak eredményeként, ma már szinte csak a lassú-friss ellentétpár az, amely többnyire megvalósul.
(Az idézett szövegrészek Martin György munkáiból valók.)
1994 májusában Pálfy Gyula

CD 1

Zenészek / Musicians:
Ignác KODOBA (1910) prímás / first fiddle
Zsiga KOZÁK (1926) primás / first fiddle
Náci MÁCSINGÓ (1929) primás / first fiddle
Béla KODOBA (1944) primás / first fiddle / kontrás
Imre MOLDOVÁN (1924) brácsás / viola
István MOLDOVÁN (1943) brácsás / viola
Misu RADÁK (1938) brácsás / viola
György KEREKES (1920) bőgős / double-bass
Márton KOVÁCS (1935) bőgős / double-bass
Albert MÁCSINGÓ (1925) bőgős / double-bass

Énekesek / Singers:
Mária JUHOS (1940)
Mihályné JUHOS (Mrs. Juhos) (1907)
Anna PAP (1901)
Mihály JUHOS (1901)

Gyűjtők / Collectors:
Zoltán KALLÓS (1964-65)
Bertalan ANDRÁSFALVY (1963)
György MARTIN (1969)

TRACKLIST:

1. Cigánytánc ("Akasztós") / Gypsy dance (3´08")
2. Ritka szökős / Slow leaping dance (1´12")
3. Sűrű csárdás / Fast csárdás (1´14")
4. Cigánytánc, lassú és sebes cigánycsárdás / Gypsy dance, slow and fast Gypsy csárdás (4´44")
5. Sármási cigánytánc / Gypsy dance from Sármás (1´59")
6. Sűrű csárdás / Fast csárdás (1´27")
7. Cigánytánc, lassú és sűrű csárdás / Gypsy dance, slow and fast csárdás (4´16")
8. Ne bánd édes virágom / Don't regret my flower (0´40")
9. Édesanyám mondta nékem / My mother told me (1´28")
10. Erdő, erdő, kerek erdő / Forest, forest, round forest (0´37")
11. Kicsi tulok, nagy a járom / Small steer, big yoke (1´21")
12. Szabad a madárnak ágról ágra szállni / The bird may fly from branch to branch (1´20")
13. Szépen szól a vásárhelyi nagyharang / The great bell of Vásárhely (0´43")
14. Mondta nekem édesanyám / It was told me by my mother (0´48")
15. Cigánytánc ("Akasztós") / Gypsy dance (4´15")
16. Lassú csárdás ("Szászka" / Slow csárdás (1´57")
17. Ritka szökős / Slow leaping dance (1´49")
18. Sűrű magyar / Fast Hungarian (2´03")
19. Lassú és ritka magyar / Slow Hungarian (1´20")
20. Cigánytánc ("Akasztós") / Gypsy dance (2´28")
21. Lassú csárdás ("Szászka") / Slow csárdás (1´03")
22. Szökős ("Összerázós") / Leaping dance (0´44")
23. Lassú csárdás / Slow csárdás (1´35")
24. Tîrnãveana ("Korcsos") (1´56")
25. Sűrű magyar / Fast Hungarian (0´51")
26. Szökős / Leaping dance (2´51")
27. Sűrű csárdás / Fast csárdás (1´21")

Összidő / Total time: 50:20

CD 2

Zenészek / Musicians:
Béla KOBODA (1944) prímás / first fiddle
Márton KODOBA (1942) prímás / first fiddle
Imre MOLDOVÁN (1924) brácsás / viola
István MOLDOVÁN (1943) brácsás / viola
Károly KODOBA, „Ica” (1924) bőgős / double-bass

1. Keserves, halottkísérő és egy pár tánc / Mourning, processional and a few dances (15´40")
2. Tîrnãveana (5´20")
3. Lassú csárdás és kalákahajtó / Slow csárdás (3´27")
4. Menyasszonykísérő / Wedding processional (1´49")
5. Négyes (Magyar) / Foursome (Hungarian) (2´32")
6. Egy pár tánc / A few dances (10´37")
7. Lassú és sűrű magyar / Slow and swift Hungarian (4´50")
8. Rákóczi-mars / Rákóczi-march (0´03") 

Összidő / Total time: 46:59