Buda Halála by Arany János / Hasonmás kiadás Keresztury Dezső utószavával / Death of Buda - Hungarian epic poem - Facsimile edition / Helikon kiadó 1988 / HE 208 / Hardcover
Hardcover 1988
ISBN: 9789632078557 / 978-9632078557
ISBN-10: 9632078551
PAGES: 151
PUBLISHER: Helikon kiadó
LANGUAGE: Hungarian / Magyar
Hungarian Description:
A Buda halála az epikai hitelnek abból a felfogásából született meg, mely a "néptudalomban" és a történelemben nemcsak a hitelesség biztosítékát keresi, hanem az elsőrendű ihletforrást is; a Buda halála Aranynak azt a felfogását példázza, mely szerint a "néptudalomban" élő eszmét és témát fel kell emelni, s átadni az össznemzeti tudatnak. A Buda halála a néptudat valódi, hiteles rétegébe nyúl témáért és eszméért. Ez az eszme: a nemzeti katasztrófa, a vereség emléke és fennálló veszélye. A hun-magyar mondakör a magyar történelemre jellemző eszmét fejez ki; a hun birodalom bukása, a "kivonulás", majd a "visszatérés", a "megváltás": mindez mítoszi formában, de a valóságot jellemzőn tükrözi a nemzeti történelem természetét. S különösen hajlamos lehetett a nemzeti történelem, a nemzeti sors ilyen felfogására a Világos és a kiegyezés közti korszak.
Buda halála a nemzeti történelemre nehezedő végzetről szól – de ezt a végzetet nem mondja szükségszerűnek, elkerülhetetlennek. Etele elérhetné az áhított nagyságot, ha a végzet állította feltételt betartja: "Úr az egész földön, ha ez egy hibáján" (VIII, 82.). Kemény végzete feltétlen – Aranyé feltételes; mert Hadúr feltételként állítja Etele elé, hogy önmagát megfékezze; Arany végtelen finomsággal – s a kálvinista erkölcsi szemlélettel egybehangzóan – gondoskodik arról, hogy ezt a feltételt Etele ne ismerje. Mert ehhez a hőshöz csak az lehet méltó, ha szolgai engedelmeskedés nélkül, szabadon s törvényt nem is ismerve hajt fejet a törvény előtt. Etele azt sem tudja meg soha, hogy isten kardját mivel érdemelte ki; Hadúr sohasem közli vele, hogy amiért a vadászaton Buda életét megmentette s Ármány csábításán diadalmaskodott, vált csak méltóvá a jutalomra ("mert lám, győztes akarattal | Győzi magát, s harcol riadó haraggal" VIII, 81.). Etele tragikumához hozzátartozik, hogy a feltételt (melynek érzetét lelkében kellett volna őriznie) csak a vétek elkövetése után, önlelkében ismerje föl.
About the Author:
Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, újságíró, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára. A magyar irodalom egyik legismertebb és egyben legjelentősebb alakja. A legnagyobb magyar balladaköltő, ezért nevezték a ballada Shakespeare-jének, vállalt hivatala miatt a szalontai nótáriusnak, de szülővárosában – vélhetően természete miatt – a hallgati ember titulussal is illették. Fordításai közül kiemelkednek Shakespeare-fordításai.
János Arany (Hungarian pronunciation: [ˈjaːnoʃ ˈɒrɒɲ]; archaic English: John Arany; 2 March 1817—22 October 1882) was a Hungarian poet, writer, translator and journalist. He is often said to be the "Shakespeare of ballads" – he wrote more than 102 ballads that have been translated into over 50 languages, as well as the Toldi trilogy, to mention his most famous works.
Tartalom / Contents:
- Első ének (Buda megosztja öccsével az uralkodást)
- Második ének (Detre tanácsa)
- Harmadik ének (A tanács visszafelé)
- Negyedik ének (A vadászat)
- Ötödik ének (Folytatás)
- Hatodik ének (Rege a csodaszarvasról)
- Hetedik ének (A követség)
- Nyolcadik ének (Etele álmot lát)
- Kilencedik ének (Isten kardja)
- Tizedik ének (Etele hadba mén)
- Tizenegyedik ének (Buda várost épít)
- Tizenkettedik ének (Buda halála)
