Az égigérő fa by Kormos István / Illustrated by Faltisz Alexandra rajzaival / Hungarian Children's poems / Osiris Kiadó 2003 / Hardcover

Hardcover 2003

ISBN: 9789633893708  /  978-9633893708

ISBN-10: 9633893704

PAGES: 160

PUBLISHER: Osiris Kiadó

LANGUAGE: Hungarian / Magyar

Hungarian Description:

Ha már gyakorlott meseolvasó vagy, biztosan ismered a címadó mesét, amelyben a bátor kiskondás legyőzi a hétfejű sárkányt, és elragadja tőle a szépséges királykisasszonyt. Kormos István versbe foglalva meséli újra a magyar népmesekincs legszebb meséit. A kiskondásról szóló verses mese mellett olvashatsz itt arról, hogyan járt túl az ördögök eszén Erőntúlvaló, megismerheted mesebeli Jánost, aki a macska képében élt királykisasszonyt megváltja az átok ereje alól, jót mulathatsz az aranyszőrű bárány történetén, s azt is megtudhatod, hogyan tanította meg a varjú a farkast repülni.

"A világ végén túlnan valahol,
volt egyszer egy királyi palota,
hetvenhét tornya szikrázott a napban,
sarkig tárva hetvenhét kapuja..."

Kormos István sarkig tárja a mesevilág kapuját az olvasó előtt. Verseiből régi kedves ismerősök lépnek elő a hős kiskondástól a csángó Erőntúlvalóig. A magyar népmesekincs legjavából válogatott történetekből megtudjuk, hogyan mentette meg a királyfi a háromágú tölgyfa tündérének életét, miképp nevettette meg az aranyszőrű bárány az egész udvart, és milyen furfanggal segítette trónra a macskakisasszony a király legkisebb fiát. A népi fordulatokban gazdag nyelv otthonosságát varázslatosan egészíti ki a Kormosra oly jellemző vidám verszene. A mesék alakjai ezúttal Nagy Norbert képein elevenednek meg az olvasó számára.

About the Author:

Kormos István (Mosonszentmiklós, 1923. október 28. – Budapest, 1977. október 6.) magyar költő, író, műfordító, dramaturg, kiadói szerkesztő; második felesége Rab Zsuzsa költőnő.

Vallomásai szerint 20 évesen kezdett verset írni. 1943 októberében jelentek meg először versei. A Magyar Út szerkesztőségében megismerkedett Szijgyártó Lászlóval, akihez rendszeresen feljárt magánegyetemi órákra. A háború után dolgozott a Püski Kiadónál. Lektori tevékenységet folytatott a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban Művészeti Tanácsának ösztöndíjasaként az Egyetemi Nyomdában, a Szikra Könyvkiadónál, majd 1948-ban az Országos Könyvhivatalban. 1949-1950 között a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat dramaturgja, majd 1950-ben a Móra Ferenc Könyvkiadó szerkesztője lett haláláig. Szerkesztette a Kozmosz-sorozatot, amely számos tehetséges költőt indított el a pályán. 1963-1965 között Párizsban élt, a Seuil és Gallimard kiadóknak lektorált. Baráti viszony fűzte Gara Lászlóhoz. Az 1950-es években elhallgatott. 2 évtizeden át csak gyermekversei és műfordításai jelentek meg. Fordította Geoffrey Chaucer, Burns, Puskin, Molière és André Frénaud műveit.